Hogy állította meg az életet a Times Square-en a virtuális valóság? Egy venezuelai emberjogi szervezet minden New York-i sétálónak felkínálta a lehetőséget, hogy beléphessen Dél-Amerika egyik legkegyetlenebb börtönének falai közé. A kínzások, szexuális erőszak és alvásmegvonás itt mindennapos, a technika segítségével pedig bárki átélheti az ártatlanul elítéltek élményeit.
Ahogy mi is megírtuk, a VR mára az egyik legfontosabb élményberendezés lett, amit nemcsak a gamerek, hanem a múzeumok is egyre többször használnak a filmkészítőkhöz hasonlóan. De felhasználási területe kiterjed a gyógyításra és a politikai aktivizmusra is.
Az ideg- és mellkassebészetben a virtuális valóság segítségével az orvosok fel tudják fedezni a páciens agyát és testét az eljárás végrehajtása előtt. VR használatával növelhető az orvosi rezidensek empátiája, szimulálhatók az olyan betegségek állapotai, mint a demencia, Parkinson- és Alzheimer-kór, migrénes fejfájás. A VR hatékony eszköznek bizonyult a fájdalom kezelésében és csökkentésében is, javíthatja a sérült motoros funkciókat, mozgásra motiválhatja a betegeket, segíti az idősek memóriáját és kognitív funkcióit, támogathatja a rehabilitációs terápiát, a stroke utáni felépülést és a szocializációt.
De pszichés problémák, szorongás, trauma kezelésére is használható, például autóbalesetet szenvedett betegeket virtuális expozíciós terápiának kitéve 68 százalékkal csökkenthető a magasságtól való félelem.
New Yorkban a nyüzsgő Times Square-en évente közel negyvenmillió ember fordul meg, naponta több mint 300 ezer, ez a világ egyik leglátogatottabb turistacélpontja, ezért is hat különösnek, ha a nyüzsgő tér egyes részei hirtelen elnémulnak, vagy csak szipogást lehet hallani. A Voces de la Memoria nevű emberjogi szervezet sötét szemüvegeket osztogat, amiken keresztül nem egy játékba, egy fantasybe vagy egy embert próbáló küldetésbe csöppennünk.
Nem, a virtuális valósággal New York közepéről Venezuelába röpítenek minket, hogy átélhessük, milyen a leghírhedtebb venezuelai börtön, az El Helicoide sötét és kegyetlen környezete – olvashatjuk a The Washington Postban. A VR-filmet 30 egykori fogvatartott, politikai foglyok, diákok, aktivisták beszámolói alapján készítették, és igazi, ott rögzített sikolyok teszik még borzongatóbbá a hangulatot – ugyanis valakinek sikerült becsempésznie egy telefont, és felvenni a kínzásoknak alávetett rabok hangjait.
A Voces de la Memoria nonprofit szervezet vezetője Victor Navarro, akit szintén önkényesen tartottak fogva, és kínoztak meg a börtönben, azért szervezte munkatársaival az akciót, hogy felhívják a figyelmet a Venezuelában uralkodó állapotokra, hangsúlyozzák az emberiség elleni bűncselekmények meglétét, és követeljék 300 politikai fogoly szabadon bocsátását.
Az ENSZ 78. közgyűlése néhány nappal ezelőtt zárult le New Yorkban, a VR-akciótól és demonstrációtól alig 2 kilométerre, úgyhogy Navarróék abban is bíztak, hogy a nemzetközi képviselők is felfigyelnek a jogsértésekre, főleg mivel a politikai nyomás egyre csak fokozódik Venezuelában a jövőre esedékes elnökválasztás miatt.
Navarro, akit 5 éve szintén börtönbe csuktak, és válogatott kínzásoknak vetettek alá, elmondta, hogy a virtuális valóságban bemutatott, és a New York-i sétálók által is átélt élmények nem kitalációk. A VR-élmény ötlete akkor pattant ki a fejéből, amikor egy Anna Frank VR-filmet nézett, és végig rettegett, hogy őt is elviszik koncentrációs táborba.
Nem sokkal ezután alakult meg a Voces de la Memoria. A korábbi fogvatartottakkal folytatott interjúk és pszichológusok segítségével a szervezet összeállította a „terror virtuális múzeumát”.
A VR mára az emberi jogokért folytatott harcban jelentős innováció, amit eddig több tucat politikus látott, 15 országban és 45 kiállításon mutatták be.
Ahogy az aktivisták elmondják, a világ vezetőinek tudniuk kell, mi történik Venezuelában, és ki az a Maduró, akivel tárgyalnak.
Navarro szerint egy politikai fogolynak a felejtés a legrosszabb, és azok az emberek, akik fülhallgatóval és VR-szemüveggel a fejükön sírnak New York közepén, átérzik, hogy min kell keresztül mennie ártatlan embereknek – ez reményt adhat Navarróéknak, hogy nincsenek egyedül.
(Borítókép: Az El Helicoide épülete Caracasban. Fotó: Yuri Cortez / AFP)