Egy ausztrál nő lett a világon az első dokumentált személy, aki túlélte azt a kórokozót, amely általában a szarvasmarhák és juhok halálos „fekete láb” betegségét okozza. Antibiotikumokkal és hiperbár oxigénterápiával kezelték.
A nő orvosai ezen a héten tették közzé az esetet a Medical Journal of Australia című orvosi folyóiratban, részletezve a kórokozó sikeres kezelését, miután a másik két, eddig ismert emberi eset – az egyik az Egyesült Államokban, a másik Japánban – végzetesnek bizonyult.
Ria Ko, a cikk vezető szerzője a sydney-i Prince of Wales Kórház fertőző betegségekkel foglalkozó gyakornoka volt, amikor a 48 éves nő tavaly többszervi elégtelenséggel, többek között máj- és veseelégtelenséggel, valamint nagyon alacsony vérnyomással jelentkezett – írja a The Guardian.
A nőt azonnal felvették az intenzív osztályra hasi fájdalmakkal, hasmenéssel, a sokk jeleivel és lázzal. Ko vértenyésztési vizsgálatot végzett, és felfedezte, hogy a beteg vérében egy olyan baktérium – Clostridium chauvoei – volt a fertőzés kiváltó oka, amelyről korábban még soha nem hallott.
A beteg expozíciós kórtörténetének feltárásakor fertőző betegségek esetén gyakori, hogy a kertészeti talajnak való kitettségre kérdeznek rá. Ko felfedezte, hogy a nő éppen költözött, és átültette a növényeit. A karján karmolások voltak a macskáitól, akiket a környezetváltozás izgatottá tett.
Míg az orvosi szaklapokban kevés szó esett arról, hogyan kell kezelni a baktériummal fertőzött embereket, az állatorvoslásban jól ismert volt mint a szarvasmarhák és juhok fekete lábának vezető oka – mondta Ko.
Az állatoknál, amikor a fertőzött talaj a vágásokon keresztül a véráramba kerül, gyorsan mionekrózist, a lábakban lévő izmok elhalását okozza – mondta Ko. Az ő betegénél a kórokozó toxinokat termelt, amelyek nekrotizáló bélgyulladást okoznak, amely során a bélszövet egyes részei elhalnak.
Az első héten a nő viszonylag gyorsan felépült, a máj- és veseműködése javult, miután antibiotikumokat és hiperbár oxigénterápiát kapott, egy olyan eljárást, amelyet a testszövetekbe jutó oxigén mennyiségének növelésére használnak.
Ko elmondta, hogy a hiperbár oxigénterápiát azért alkalmazták, mert van némi bizonyíték a Clostridium-fertőzés növekedésének korlátozására, amely gázgangrénát (kiterjedt szövetelhalással, szövetek közti gázképződéssel járó fertőzés) okozott a cukorbetegek lábfertőzéseiben.
A beteget a kórházban töltött negyedik napon bocsátották el az intenzív osztályról.
A kilencedik napon azonban a hasi fájdalmai visszatértek. A CT-vizsgálat lyukat tárt fel a bélfalán, ami sürgős műtétet igényelt.
A nőt két és fél héttel a műtét után hazaengedték a kórházból. A tudományos közlemény szerint az agresszív kórokozót eddig halálosnak tekintették, de multidiszciplináris megközelítéssel lehetséges a sikeres kezelés.
Ko publikációja kevesebb mint egy hónappal azután jelent meg, hogy a világ első olyan esete került a címlapokra, amikor egy parazita kerekesféreg megfertőzte egy ember agyát, és fertőző betegségek szakértői figyelmeztettek: az újszerű fertőzések veszélye egyre nő.