Fantasztikus családi környezet, elhivatott tanárok, nyitottság a világra – ezek jellemzik Karikó Katalin fiatal éveit. A Nobel-díjhoz a kemény munkán és a kíváncsiságon kívül a stabil családi háttér is hozzájárult.
Karikó Katalin, az első Nobel-díjas magyar nő 1955-ben született Szolnokon, de Kisújszálláson nőtt fel. Szülei keményen dolgoztak, tőlük tanulta meg a kitartást, az elhivatottságot, a közösség szeretetét.
Karikó János kocsmáros, hentesmester és könyvelő felesége két lányt nevelt fel, Zsuzsit és Katit. A szegény környezet (nádfedeles, egyszobás ház, ahol nem volt sem fürdőszoba, sem folyóvíz, sem tévé vagy hűtőszekrény) ellenére a lányok gyerekkora boldogan telt, mert szüleik mindent megtettek értük.
Katalin már gyerekkorában egy tudós kíváncsiságával szemlélte a világot, érdeklődve fedezte fel természeti környezetét, és ezt a nyitottságot az iskolákban is megtartotta, kiváló tanárai biztatták is erre. Az általános iskolában tanult meg filmeket előhívni, képeket exponálni, amit később saját kutatásaiban is felhasznált.
A Móricz Zsigmond Gimnáziumban Tóth Albert volt biológiatanára, aki felfigyelt a kislány kiemelkedő tudományos érdeklődésére. Már hatodikosként meghívta a gimnázium természettudományos szakkörébe. Katalin különböző versenyeken indulva egyre előkelőbb helyezéseket nyert el, 8. osztályos korában első helyezettként került be az országos természettudományos verseny döntőjébe, ahol 3. díjat nyert.
A középiskolában fontos olvasmánya volt Selye János Életünk és a stressz című könyve, a biológia szakkör tagjai leveleztek is a szerzővel és Szent-Györgyi Alberttel is. A molekuláris biológia iránti érdeklődése azzal kezdődhetett, hogy a szakkörön szerves kémiai kísérleteket is folytattak.
A kisújszállási évek és a vidéki gimnázium után Tóth Albert tanár úr javaslatára JATE TTK biológia szakára felvételizett a Biológiai Kutatóközpont közelsége miatt.
Maximális pontszámmal jutott be.
PhD-tanulmányait a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban folytatta, 28 évesen doktorrá avatták. Innen 1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték, ekkor érlelődött meg benne a gondolat, hogy munkáját és kutatásait Amerikában folytatja, a philadelphiai Temple Egyetemen, ahol módosított nukleozidokkal foglalkozott kollégáival. Innen továbbment Washingtonba, ahol igazán elmélyedt a molekuláris biológiában.
Néhány év múlva azonban visszatért Philadelphiába a Pennsylvaniai Egyetemre, ahol elkezdte az mRNS-kutatásokat, amire nem sokan biztatták, de idegsebészeti kollégái támogatták. Drew Weisman, akivel most együtt kapták a Nobel-díjat, 1998-ban került az Intézetbe, ő a HIV-elleni vakcinát kutatta. 2005-ben az egyetem szabadalmaztatta technológiájukat, amiben a módosított nukleotidokból kiindulva, enzimekkel készítették el a kívánt mRNS-eket.
Két biotechnológiai cég, az amerikai Moderna és a német BioNTech lett kíváncsi a kutatásaikra, Karikó Katalin mindkét vállalattól kapott ajánlatot és elkezdett érdeklődni a munkájuk iránt. Mindkét vállalat tett állásajánlatot a magyar kutatónak, Weissmannal együtt 2013-ban végül a BioNTechhez szerződtek. A Pfizer és BioNTech laboratóriumában azt kutatták, hogyan fejleszthetik a vakcinát az influenza elleni oltásként, a koronavírus járvány viszonyt turbó sebességre kapcsolata a kutatásokat.
Nyolc év elteltével az mRNS-terápia megvalósítását japán kollégájával, Hiromi Muramatsuval végezte a mainzi BioNTechnél, Európa legnagyobb magántulajdonban levő biotechnológiai vállalatánál. Itt indították be módosított mRNS-programjukat és jött létre 2020-ban a koronavírus elleni oltás. A vakcina alapelve, hogy
A szintetikus mRNS alapján a sejtek elkészítik a testidegen vírusfehérje megfelelő szakaszát, majd arra reagálva azt az ellenanyagot, amivel a szervezet képes leküzdeni a vírust, ha találkozik vele.
Dr. Anthony Fauci, az amerikai Nemzeti Allergológiai és Fertőző Betegségek Intézetének igazgatója szerint Karikó Katalin „pozitív értelemben egyfajta megszállottja volt a messenger RNS koncepciójának”.
Karikó Katalin és Drew Weissman 2020. december 18-án együtt kapta meg a Pfizer/BioNTech-vakcina első dózisát, több mint 20 évvel azután, hogy megkezdték tudományos együttműködésüket. És most már a Nobel-díjat is birtokolják.
Karikó Katalin még Szegeden ismerte meg férjét, Francia Bélát. Lányuk Francia Zsuzsanna, aki Susan Francia néven amerikai színekben kétszeres olimpiai bajnok evezős. Mindhárman magyar és amerikai állampolgárok.
(Borítókép: Karikó Katalin 2022-ben. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)