Ki gondolná, hogy az Amazonas őserdeinek tüze még a Tibeti-fennsíkon is érezteti a hatását? Talán első hallásra senki, azonban tanulmányok rávilágítottak, hogy az éghajlatváltozás bizonyos következményei nemcsak az adott helyen, hanem akár több ezer kilométerrel arrébb is komoly problémát okozhatnak, azaz kapcsolatban vannak egymással. De miért veszélyes ez a távkapcsolat?
Minden összefügg mindennel – hallhatjuk sokszor különböző megvilágításban a mondatot, arra azonban talán ezzel kapcsolatban senki sem gondolna, hogy az éghajlatváltozás káros hatásai több ezer kilométerre az adott helytől közvetlenül is komoly problémát okozhatnak – így pedig olyan extrém időjárási események, mint például erdőtüzek és árvizek valójában összekapcsolódhatnak. Márpedig senkinek se legyenek kétségei.
Az összefüggő időjárási eseményeket távkapcsolatnak, vagyis a föld egymástól távoli területeinek időjárása közötti kapcsolatnak nevezik. Ezek megmutatják, hogy a világ egyik pontján zajló éghajlati események hatást és hogy milyen hatást gyakorolnak az időjárásra több száz vagy ezer kilométerrel odébb. Ez olyan, mint egy globális dominóeffektus
– magyarázza Jingfang Fan, a Potsdami Klímahatás-kutató Intézet munkatársa.
A kutatók ezen kapcsolatok felderítése érdekében egy új éghajlati hálózatelemzési módot fejlesztettek ki, amely nagyban segíthet megérteni az egymással összefüggő eseményeket. Ezek a hálózatok olyanok, mint a térképek, ahol az adatpontok helyeket jelölnek, a köztük fennálló kapcsolat miatt pedig hasonlóságokat mutatnak. Ennek a módszernek köszönhetően már több érzékeny területet is sikeresen azonosítottak.
Ilyen érzékeny terület, billenőpont kapcsolatát találhatták meg kutatók fél évvel ezelőtt, egy tanulmány szerint ugyanis az Amazonas esőerdőjének éghajlatváltozása közvetlenül befolyásolja a Tibeti-fennsíkét is.
A Nature folyóiratban megjelent kutatás ugyanis feltárta a két sérülékeny, de egymástól meglehetősen távol fekvő régió közötti kapcsolatot. A tanulmány egy valószínűsíthető dominóeffektust fedezett fel az úgynevezett billenőpontok között, így amint az egyik ilyen pont kidőlt, az drasztikusan érintette a világ más régióját is – például az Amazonas erdőtüzei Tibetben is problémát okozhatnak.
A publikáció alátámasztja az úgynevezett távkapcsolat létezését, azaz azt, hogy az éghajlatváltozásnak összefüggő hatásai lehetnek, amelyek akár több ezer kilométer távolságban is érzékelhetők.
Kimutatták, hogy az Amazonas és a Tibeti-fennsík között az éghajlati szélsőségek szinkronban vannak. Az Amazonas egy rendkívül jelentős billenőpont az elképesztő mérete miatt, ráadásul nagyban felelős a bolygó szén-dioxid- és vízkörforgásáért is. Emellett itt él a világ fajainak egynegyede, ám ez a 2000-es évek eleje óta drasztikusan csökken.
A kutatók emiatt feltérképezték a hőmérséklet változásait a világ több mint 65 ezer régiójában az elmúlt 40 év alatt, lehetővé téve a tanulmány készítőinek a régiók közötti korrelált változások azonosítását. A számítógépes modellek ezután szimulálták a lehetséges eredményeket a két összekapcsolt régióban, az eredmények pedig korántsem mondhatók jónak.
Ugyanis például ahogy a csapadék mennyisége elkezdett növekedni az Amazonasi esőerdőnél, a Tibeti-fennsíkon csökkenni kezdett a havazás mértéke.
Így az sem meglepő, hogy amikor a hőmérséklet növekszik például egy erdőtűz miatt az egyiknél, akkor a másiknál is hasonló arányú felmelegedés észlelhető. A hótakaró nagyságát meghatározó adatok azt mutatják, hogy a Tibeti-fennsík 2008 óta évről évre veszít a vastagságából. Ennek pedig drasztikus következményei lehetnek, ugyanis a Tibeti-fennsík emberek millióinak jelent vízforrást, viszont az elolvadó hótakaró nélkül mindez eltűnik.