1833-ban született Alfred Nobel, aki annyi örömet okozott nekünk, magyaroknak is. Persze a Nobel-díjra gondolunk, amit már 19 magyar származású, vagy hazánkhoz kapcsolódó tudós megkapott, és idén igazán robbantottuk a tudományos bombát Karikó Katalin és Krausz Ferenc díjaival.
Alfred Nobel nevét ma már nem csak a dinamit és a füstmentes lőpor feltalálása miatt ismerjük, hiszen ő alapította korunk egyik legrangosabb tudományos és békepárti díját. Erre állítólag az sarkallta, hogy amikor egyik gyárában kísérleti robbantások során meghalt az öccse, a róla írt hírlapi nekrológokban véletlenül őt búcsúztatták el, de nem épp hízelgő szavakkal. „A halál kereskedőjeként” hivatkoztak rá, aki emberéletek tönkretevője. Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy valami nemes dologba fekteti vagyonát. Nem volt rossz döntés, hiszen neve így örökre fennmarad, a tudósok pedig óriási megtiszteltetésnek érzik a komoly pénzösszeggel is járó elismerést.
Halála előtt a fegyvergyáros Nobelt egyre jobban foglalkoztatta az egyetemes béke elérésének gondolata, ekkor már évek óta Olaszországban élt, és készült visszaköltözni Svédországba, de egy hirtelen szívroham minden tervét kerékbe törte. Halála előtt többször módosította végrendeletét, a végső változat elhunyta előtt két héttel keletkezett, 1895. november 27-én, ebben fogalmazta meg a Nobel-díj alapításának ötletét és az erre szánt összeg mennyiségét is.
Szigorú szabályokat állított fel a díj odaítéléséről, a díjazottak például csak élő személyek lehetnek – ettől kétszer tértek el az évek során, Erik Karlfeldt svéd költő és Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkár posztumusz kapták meg a díjat. De az is komoly regula, hogy a díj átvétele határidőhöz kötött, ennek elmúlta után csak az érem és az oklevél jár, a pénz már nem.
A fizikai és a kémiai díjakat a Svéd Tudományos Akadémia, az élettani, illetve orvosi díjakat a stockholmi Karolina Intézet, az irodalmi díjat a stockholmi Akadémia, a békedíjat a Norvég Stortinget (Parlament) tagjaiból választott bizottság ítéli oda, de ezek az intézmények kikérik a világ vezető tudósainak véleményét és ez alapján hozzák meg döntésüket.
A leghíresebb Nobel-legenda szerint azért nincs matematikai díj, mert Nobelt felesége megcsalta egy matematikussal.
De ez alaptalannak tűnik, már csak azért is, mert Nobel nem volt nős. Volt egy kedves barátnője, akinek talán volt kapcsolata egy matematikussal, ez táplálhatta az anekdotát, de a magyarázat inkább az lehet, hogy Nobel köztudottan nem értékelte ezt a tudományt, nem is értett hozzá, ráadásul abban az időben épp egy rangos svéd matematikus, Gösta Mittag-Leffler már alapított egy matematikusokat értékelő díjat.
Minden évben októberben hozzák nyilvánosságra a díjazottak névsorát, amit visszafojtott lélegzettel figyelnek a világ tudósai és feltalálói, de csak december 10-én, Nobel halálának évfordulóján kapják meg az érmet, oklevelet és a komoly pénzösszeget.
Magyar büszkeségeink közül a legtöbben sajnos külföldre költözésük után, vagy már nem is magyar állampolgárként érdemelték ki a díjat. Kvízünkkel tesztelheti, mit tud a Nobel-díjasokról.