Egymás után érkeznek az aggodalmak a földi éghajlat közelgő drasztikus átfordulásáról. Ha nem lennének elegek a globális felmelegedésről, olvadó sarkvidéki jégtakarókról, gleccserekről, kiolvadó tundrai permafrosztról szóló borús híradások, akkor megérkezett az újabb riadalom: akár két év múlva, 2025-ben leállhat a Golf-áramlás, többfokos lehűlést és szélsőséges időjárást okozva Európában, főleg Nyugat- és Észak-Európában. Utánajártunk, mi igaz a világvégéből.
Nem új ez a forgatókönyv, híres katasztrófafilm is készült belőle (The Day After Tomorrow, Holnapután, 2004), az viszont új szintre emelte az ijedelmeket, hogy a nagy visszhangot kiváltó tanulmány szerint majdnem biztos, hogy a 21. században, de inkább pár éven, évtizeden belül jó eséllyel összeomolhat a földi éghajlat létfontosságú rendszere, az Észak-atlanti-áramlás, az AMOC (Atlantic Meridional Overturning Circulation) és vele együtt a Golf-áramlás,
amelyik úgy működik, mint egy globális szállítószalag:
meleg vizet szállít a trópusokról az Atlanti-óceán északi részére, majd Izlandnál alászáll, és szövevényes utakon visszatér a Mexikói-öbölbe, ahonnan újra felmelegedve a Floridai-szoros, majd Új-Fundland partjai mellől áthalad az óceánon, langyos éghajlatot hozva Nyugat-Európának.
A világ legnagyobb folyamának is nevezhetjük a Golf-áramlást, az akár 27 Celsius-fokra felmelegedő, 100-200 kilométer szélességű víztömeg a Dunánál 3-4-szer gyorsabban, 10-15 kilométer per óra sebességgel hömpölyög több száz méteres mélységig. Ha megállna a meleget hozó futószalag, 5-10 Celsius-fokkal esne környezetében az éves középhőmérséklet, nemcsak Kanada partjainál, hanem egész Nyugat-Európában is. Gondoljunk bele, hogy a világ (deklarációk szintjén legalábbis) arra törekszik, hogy ne lépje túl a 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedést, ha el szeretnénk kerülni a visszafordíthatatlan éghajlati átrendeződések katasztrofális következményeit. Akkor mit okozna egy ekkora mértékű változás?
Gigantikus hőmennyiséget szállít Európa felé, még Izland közelében is 12-13 Celsius-fokos a vize, ám a hideg északi áramlatok hamar 2-3 fokra hűtik le. Több ezer kilométeres útján tetemes mennyiségű meleg vize párolog el, amiért sósabb, ezáltal nehezebbé válik a felszínközeli Golf-áramlás víztömege az alatta lévő vízrétegekénél. A hirtelen lehűlés miatt pedig még tovább sűrűsödik (nehezedik), ezért egy ponton hirtelen alábukik, megfordul, és elindul a mélyben dél felé. Habár az állandó nyugati szelek is erősen hajtják, a Golf-áramlás (és a vele összefüggő globális tengeráramlatok) valódi hajtómotorjai az Izland közelében mélybe szálló, kifejezetten sós (és Izlandnál hideggé váló) víztömegek.
És éppen ez az a kritikus hely, ami miatt aggódhatunk.
A főkolompos most is az ember, üvegházhatású gázokat eregetve és globális felmelegedést okozva ugyanis gyengíti az áramlást, méghozzá úgy, hogy a melegebb légkör miatt kevésbé lehűlő felszíni vizek könnyebbek lesznek. Ráadásul az olvadó és az óceánba folyó grönlandi és más sarki jégtömegek még édesvízzel is felhígítják a sós áramlatot, ami miatt megint csak a szokottnál kevésbé sűrűvé válik. Az aggodalomra okot adó elmélet tehát úgy szól, hogy az éghajlat stabilizálásában és alakításában kulcsszerepet játszó
Golf-áramlás hajtómotorját (a sós és lehűlt vizének mélybe merülését) az ember gyengíti, ami miatt az áramlat ereje, sebessége is csökkenhet.
Sőt, ha túl friss lesz a víz (az elolvadt jégmezőkről odafolyt temérdek édesvíztől), vagy a globális felmelegedés miatt nem tud kellően lehűlni, vagy akár mindkettő, akkor a szállítószalag le is állhat.
Ahogyan meg is történt, például 12,8 ezer évvel ezelőtt (fiatalabb Dryas-esemény). A lassanként enyhülő jégkorszak végi időszakban hatalmas mennyiségű olvadt édesvíztömeg gyűlt össze Észak-Amerikában, a mai kanadai területeken, a felduzzadt Agassiz-tó roppant ereje pedig áttörte természetes gátjait, és az Atlanti-óceánba ömölve felhígította és jelentősen legyengítette (egyes elméletek szerint le is állította) a sós vizű Golf-áramlást,
1300 évig tartó jelentős lehűlést okozva az Észak-atlanti térségben. Ennek nyomait sok helyen meg is találták.
Vagy például 8200 évvel ezelőtt egy utolsó nagyobb olvadás következtében bizonyíthatóan újra legyengült az áramlás, de csak 200 évre.
Amikor éghajlati számítógépes modelljeikben a kutatók „kikapcsolják” a Golf-áramlást (miközben az üvegházhatás miatti melegedés marad), akkor leginkább csak az Atlanti-óceán északi térségeiben válik hidegebbé a klíma, Észak-Európában körülbelül 4-5, Közép-Európában 1-2 Celsius-fokkal átlagosan. De eltolódnának a monszunzónák is, így egész Amerika, Afrika és Ázsia monszun áztatta területeinek éghajlata is erősen módosulna. Azaz a változások globálisak lennének, és minden embert érintenének, de nem tudjuk egy hasonló éghajlati átrendeződésnek sem a lehetséges időpontját, sem pedig a következményeit még csak megbecsülni sem.
A világ legújabb éghajlatkutatási eredményeit pár évente összegző ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint elképzelhető, hogy ebben az évszázadban az Észak-atlanti-áramlat gyengülni fog,
de valószínűtlen, hogy 2100 előtt teljesen összeomlana.
Éppen ezért merész a tengeri drámát valószínűsítő tanulmány, amelyben Peter Ditlevsen, a Koppenhágai Egyetem klímafizika-professzora és Susanne Ditlevsen statisztikus „95 százalékos megbízhatóság” mellett „nagy magabiztossággal” jósolnak katasztrófát akár már 2025-re, de legkésőbb 2095-ig.
Arra a felvetésre, hogy még csak 2004 óta figyelik folyamatosan az óceánokat, és szinte alig tudunk róluk valamit, nemhogy a Golf-áramlás vagy akármilyen áramlás összeomlásának idejét előre tudjuk jelezni, a szerzők elmondták, hogy ők saját módjukon, 1870 és 2020 közötti 150 éves adatsorokat elemeztek (tengerfelszín hőmérséklete az Atlanti-óceán északi részén, egy Grönlandtól délre eső területen), és jutottak erre a kíméletlen következtetésre.
Hát, bevállalós egy tudományos munka és prófécia.
Megjósolták már a Golf-áramlás megszűnését mások is, méghozzá a Pentagonban (amerikai védelmi minisztérium) 2004-ben, amikor egy 2010-ben kezdődő éghajlati fordulatra figyelmeztettek. Lehűlés, zimankó, Portugália partjainál felbukkanó jéghegyek. A tenger időnként elönti a holland mélyföldet, Skandináviából tömegek menekülnek délre a hideg elől, Közép-Európában pedig éhínség tombol. A Pentagon forgatókönyve szerint annyira gyorsan változhat az éghajlat, hogy nincs kétségük afelől, hogy drasztikus környezeti változások fognak történni 2020-ig.
A világvége azonban elmaradt.
De az elmélet annyira beette magát a köztudatba, hogy a viszontagságos víziók alapján született a Holnapután című amerikai, globális felmelegedéses katasztrófafilm is (2004), amelyben a bátor Jack Hall klimatológus (játssza: Dennis Quaid) felismeri, hogy éghajlati kataklizmák közelednek. Ám hiába tájékoztatja az illetékeseket, azok nem hisznek neki, de még saját fia sem, az amerikai alelnök pedig arrogánsan elutasítja, és pánikkeltésnek tartja a klímaváltozás miatti szorongásait. Az elemek azonban nem így gondolják: egy Déli-sarkról leváló, sziget nagyságú jégtábla alaposan megváltoztatja a földi időjárást. Földrengések, szökőár, tornádó sújtja a világot, majd beköszönt a sosem várt glaciális. A világ megdermed, és apokaliptikus rémület lesz úrrá rajta, csapást csapás követ sorjázva, betörő özönvíz a felhőkarcolók tövében, pánikszerűen menekülő polgárok téli felszerelésben, a brit királynő helikoptere pedig repülés közben fagy meg. A tamáskodó alelnök végül kénytelen bűnbánatot tanúsítani, és a legnépszerűbb időjárási tv-csatornán, élő adásban ismeri el: „Azt hittük, büntetlenül megzavarhatjuk a föld érzékeny természeti rendszereit. Tévedtünk. Tévedtem.”
Mi viszont nem tévedünk nagyot, ha némileg szkeptikusan állunk az ilyesféle forgatókönyvekhez. Még ha jócskán legyengülne vagy le is állna a Golf-áramlás, akkor is legalább évtizedekig tartana az átrendeződés, nem pedig egyik napról a másikra csapna le egy rideg jégkorszak, ahogyan Hollywoodban megálmodták nekünk. Ja, és nem is lenne globális jégkorszak, legfeljebb regionális lehűlések az Atlanti-óceán északi részein, és a globális felmelegedés ugyanúgy folytatódna, csak éppen a déli féltekén. És azt se higgyük el hozomra, hogy a kiskutyák ugatással szokták előre jelezni a jégkorszakokat, mert ők sem tudják kiszagolni vagy máshogyan előre jelezni azokat, a Golf-áramlás összeomlását pedig végképp nem.