A táplálkozás, a fizikai fittség mellé bejöttek a biomarkerek is. Egy új svéd kutatás a test objektíven mérhető jelzőanyagaira fókuszált, amelyek például a máj, a vese állapotáról is tanúskodnak. Kiderült, hogy ha már a hatvanas éveinkben jók az értékeink, akkor nagy eséllyel és simán elélhetünk 100 évig is.
Ha férfinak születtünk, és legalább 100 évig szeretnénk élni, akkor irány Szardínia, ugyanis itt, egész pontosan Ogliastra megyében él a legtöbb 100 éves férfi. De talán nem is a tengeri levegő, a különleges szardíniai borok és sajtok hosszabbítják meg az életet, hanem a genetika? A szárdok elszigeteltsége, az időről időre rájuk törő betegségek, a környezettel való birkózás (kevés csapadék, sok szél) speciális génkaraktert adott a lakosságnak. De persze nem csak a vendettáról is híres sziget lakói ilyen hosszú életűek, ma már egyre több szépkorú szaladgál a világban egészségesen.
Napjainkban a 100 évesek alkotják a világ népességének leggyorsabban növekvő demográfiai csoportját, számuk tízévente megduplázódik.
Mióta ember él a Földön, azóta gondolkodik azon, miért kell meghalnia, megbetegednie, hogy lassíthatná az öregedést, és tolhatná ki jobban az életet. Persze az öregségnek is több aspektusa van, megöregedhetünk szellemileg is, és akkor hiába a fizikai fittség, de ez igaz fordítva is. A legideálisabb, ha minél tovább marad friss az elme, és könnyen mozgó a test. Ha a két problémára találnánk egy közös megoldást, megoldódna az öregség problémája. De a legjobb, ha nem problémaként tekintünk rá, hiszen az élet velejárója, nézzük a jó oldalát, szabadok vagyunk, és nem kell foglalkoznunk senki véleményével, ítéletével. Ahogy George Orwell is írja, vannak nagy előnyei az öregségnek, „az embernek már nincs annyi gondja. Nem kell az asszonyokkal bajlódni, és ez nagy dolog ám!”.
Már ismerjük az agyat támogató ételek listáját (hal, tökmag, olajos magvak, brokkoli, tojás, étcsoki, bogyós gyümölcsök), tudjuk, hogy sokat kell sportolni, de azért a kellemes öregedés valószínűleg függ a genetikai hajlamtól és a környezeti tényezőktől is. Ezek feltárása, kölcsönhatásuk vizsgálata több tanulmány tárgya volt már, hiszen nem csak az amerikai milliárdosok szeretnének egészségesen sokáig élni.
James Kirkland, a biokémia doktora és Tamar Tchkonia, a Mayo Clinic molekuláris biológusa nagy erőkkel kutatják az öregedés megállítását. Tanulmányaikból kiderült, hogy a régi, már nem osztódó sejtektől való megszabadulás az idős és a fiatal szervezetek regenerációjában is segíthet, ami hatékony öregedéslassító lehet.
De eddig mégsem történt nagy és átfogó tanulmány a 100 évesekről, vagy ha mégis vizsgálták őket, kizárták a bizonyos körülmények között élőket – például az idősotthonok lakóit. Az egyik legújabb vizsgálat a GeroScience-ben jelent meg, és a biomarkerekre fókuszál, köztük a koleszterin- és glükózszintre a 90 év feletti embereknél. Eddig ez a legnagyobb vizsgálat, ami az egész életen át mért biomarkerprofilokat hasonlítja össze a kivételesen hosszú életű emberek és rövidebb életű társaik körében.
A kutatásban 44 000 svéd állampolgár adatait vették fel, akiket 35 évig követtek nyomon. Közülük 1224, vagyis 2,7 százalék élt 100 évig. És a százévesek 85 százaléka nő volt! Nem mindegy, hogy Svédország vagy Szardínia, ugye?
Ezek az objektíven mérhető jelzőanyagok prognózist adhatnak bizonyos betegségekről, de jelen esetben akár a test normális vagy annál fittebb működéséről is. A svéd kutatók tizenkét véralapú biomarkert analizáltak, amelyek a gyulladáshoz, az anyagcseréhez, a máj- és veseműködéshez, valamint a lehetséges alultápláltsághoz és a vérszegénységhez kapcsolódnak.
Mindezeket már korábbi vizsgálatokban összefüggésbe hozták az öregedéssel vagy a halálozással. A gyulladáshoz kapcsolódó biomarker a húgysav volt, amely az emésztés során keletkezhet salakanyagként. Megvizsgálták a metabolikus állapothoz és funkcióhoz kapcsolódó markereket is, az összkoleszterint és a glükózt, a májfunkcióval kapcsolatos markereket, a veseműködésről árulkodó kreatinint is, valamint a vasat, a teljes vaskötő kapacitást és az albumint, amely az egyik legfontosabb antioxidáns tartalék fehérje a vérben.
Az eredmények azt mutatták, hogy akik megérték a 100. születésnapjukat, azoknál már a hatvanas éveiktől kezdve alacsonyabb volt a glükóz-, kreatinin- és húgysavszint.
Náluk általában nem voltak semmilyen kilengések az értékeknél, például nagyon kevésnek volt 6,5 feletti glükózszintje vagy 125 feletti kreatininszintje.
A svéd analízisből kiderült, hogy 2 jelzőérték kivételével mindegyik összefüggésbe hozható a hosszú élettel. Ha a koleszterin- és vasszint nagyon alacsony volt, akkor kisebb volt az esély a 100 éves kor elérésére, ahogy a magasabb glükóz-, kreatinin-, húgysavszint és májfunkciós markerek gátolták a hosszú életet. Úgyhogy a genetika mellett nagy szerepe van az anyagcsere egészségének, a táplálkozásnak (a máj értékei miatt az alkoholfogyasztásnak) is a hosszú élet elérésben.
(Borítókép: freemixer / Getty Images)