Ha magányosnak érezzük magunkat, tulajdonképpen nem is vagyunk egyedül, ugyanis a világon szinte minden negyedik ember érzi magányosnak magát. A legújabb felmérés szerint – melyet 142 országban végeztek el – 24 százaléka a megkérdezetteknek meglehetősen magányosnak érzi magát minden nap.
A Meta-Gallup legújabb felmérésében azt vizsgálta, mennyire magányosak az emberek a világon. Az eredmény meglepő volt számukra, ugyanis leginkább a fiatal felnőttek nyilatkozták, hogy erősen magányosnak érzik magukat, míg az idősebbek csak minimális magányérzetről számoltak be – írja a CNN.
Számos kutatás rámutat a magány és a társadalmi elszigeteltség veszélyeire az idősebb felnőttek körében
– mondta Ellyn Maese, a Gallup vezető kutatási tanácsadója. Ez a felmérés „igazán jó emlékeztető arra, hogy a magány nem csak az idősödés problémája – ez egy olyan probléma, amely mindenkit érinthet bármely életkorban”.
Összességében a 142 országból 79-ben magasabb volt a magányosság önbevallás szerinti aránya a nőknél, mint a férfiaknál.
Míg a férfiak és a nők között alig volt különbség a bejelentett magányosságban, néhány országban mindkét irányban jelentős eltérések mutatkoztak, az ország kulturális kontextusától függően – mondta Maese.
A Föld lakosságának 77 százaléka vett részt a felmérésben, aminek egyik legmegdöbbentőbb eredménye az volt, hogy a 19-től 29 éves korig terjedő korosztály a legmagányosabb.
Ami Rokach, a York-i Egyetem egyik professzora azt mondta, a felnőtté válás átmeneti szakaszában lévő fiatalok nagyobb bizonytalanságot tapasztalnak életük szinte minden területén, ami elszigeteltséghez, majd elmagányosodáshoz vezethet.
Beleértve a viharos szerelmi életet, a szakmai pálya bizonytalanságát és a szüleiktől való elválás folyamatát, a fiatal felnőttek nagyobb valószínűséggel tapasztalnak nagyobb magányt, mint az idősebb felnőttek, akik már rendelkeznek elegendő bölcsességgel, barátokkal, van családjuk, amely támogathatja őket és egy közösségük, amely törődik velük
– fogalmazott.
A közösségi média gyakran olyan eszköz, amelyet a fiatal felnőttek arra használnak, hogy kapcsolatot teremtsenek egymással, de Olivia Remes Cambridge-i professzor szerint inkább ártalmas lehet, mint jó, ha a felhasználók „passzív görgetésben” vesznek részt.
Ezt a viselkedést úgy jellemezte, hogy csak mások rózsás posztjait veszik be és azt hasonlítják össze a saját valóságukkal. Remes azt javasolta, ehelyett inkább aktívan vegyenek részt a dologban, és osszanak meg egy állapotfrissítést vagy egy képet, lépjenek interakcióba a barátok posztjaival, vagy küldjenek privát üzenetet egy barátjuknak.
Az embereknek szociális kapcsolatokra van szükségük a boldogsághoz, és az erős támogató közeg megvédheti a jólétünket, amikor nehézségekkel szembesülünk az életben
– mondta.
Rokach szerint a kis mennyiségű egyedüllét még felüdülést és energiát is adhat, viszont a nagy mennyiségű magányosan töltött időnek negatív következményei is lehetnek a fizikai és a mentális egészségre egyaránt. Sőt, korai halálozáshoz is vezethet.
A szakértő szerint ilyenkor érdemes önkéntes munkát vállalni, részt venni olyan kurzusokon, ahol új emberekkel találkozhatunk, valamint olyan tevékenységeket végezni, ami sok boldogsághormont szabadít fel testünkben.
Maese reméli,a felmérés további kutatásokat ösztönöz arra vonatkozóan, hogy a magányosság országonként, koronként és nemenként eltérő lehet, „és mélyebb merülésre ösztönöz a magányosság és a társadalmi kapcsolatok terén”.
Mindenki számára van lehetőség arra, hogy a mindennapi magányt saját életében és mások számára a társas kapcsolatokon keresztül csökkentse
– mondta.