A Juanita névre keresztelt lányt feltehetőleg 1440 és 1480 között ölték meg egy szertartás keretében az Argentína és Chile határán lévő 6739 méter magas Llullaillaco vulkánon, ahol a fagy jó állapotban konzerválta testének maradványait – írja a Daily Mail.

A most sikeresen befejezett arcrekonstrukciót egy lengyel és perui tudósokból álló csapat végezte, de segítette őket egy svéd szobrászművész is, Oscar Nilsson. A számítógépes kép szoborformát öltött, és most a perui nagyváros Arequipa Santa Maria Katolikus Egyetemén látható egy speciális tokban, ami mínusz 4 Celsius-fokon konzerválja a maradványokat. Így nem bomlik le a sokáig hibernált arc.

Az antropológusok hipotézise szerint az inka lányt 14-15 éves korában áldozhatták fel egy rituális szertartás keretében az inka isteneknek, hogy így kapjanak védelmet a természeti csapások ellen. Mikor Reinhard rátalált, keze az ölében pihent, a feje pedig előredőlt. A lány körülbelül 160 centiméter és mindössze 35 kiló lehetett, és a vizsgálatok szerint mielőtt meghalt, csak alkoholt és drogokat vett magához – bizonyára a szertartás miatt.

A kutatók szerint az inkák a capacocha nevű szertartáson áldozták fel a szépségükkel a többiek közül kitűnő gyerekeket az isteneknek. De ez kiváltság volt, mert beléphettek az istenek birodalmába, miközben a sámánokon keresztül kapcsolatban maradtak élő közösségükkel.

Reinhard két másik gyermek maradványait is felfedezte Juanitával együtt, feltehetőleg mind a hármukat feláldozták volna a hegy lábán.