Az ENSZ közzétette 6 pontját, melyek a Földet fenyegető legfőbb veszélyek. Jövő hónapban klíma-csúcstalálkozó lesz Dubajban, a pontok már ezt vetítik előre és szűkítik a konferencia témakörét.
A csúcstalálkozónak minden évben más nemzet ad otthont, de az Egyesült Arab Emírségek COP28-ra való kiválasztása feldühítette a klímaaktivistákat, mivel az ország jelentős olajkitermelő, ráadásul úgy tűnik, egyesítette az ipart és a zöldtörekvéseket azzal, hogy Szultan Al Dzsaber lesz a klímacsúcs elnöke, aki a világ tizenkettedik legnagyobb olajvállalatának, az Abu Dhabi National Oil Companynak (Adnoc) a vezetője.
A klímacsúcs kulcsfontosságú lesz, mert most kellene számonkérni azokat a nagy szén-dioxid-kibocsátó országokat, amelyek nem kötelezték el magukat a 2015-ös párizsi konferencia törekvései mellett. Ezek közül kiemelkedett az, hogy a
globális felszínközeli átlaghőmérséklet emelkedését az ipari forradalom előtti szinthez képest 2 Celsius-fok alatt tartják, és törekednek arra, hogy 1,5 Celsius-foknál korlátozzák a felmelegedést.
A zöldek azonban szkeptikusak, az olajkitermelő nagyhatalom, Dubaj nem valószínű, hogy ezzel kapcsolatban bárki orrára koppint majd. Az ENSZ 6 pontja a következő:
1. A kihalás természetes evolúciós folyamat, de az emberi tevékenység ezt a természetes sebesség többszázszorosára gyorsította fel bizonyos fajok esetében. 1 millió növény- és állatfaj pusztulhat el évtizedeken belül, és a kulcsfontosságú fajok elvesztése lépcsőzetes kihalásokhoz és egy egész ökoszisztéma összeomlásához vezethet – olvashatjuk a Forbes-ban a lista 1. pontját.
2. A föld alatti édesvízkészletek létfontosságúak a mezőgazdaság számára és több mint 2 milliárd embert látnak el ivóvízzel, de a kutatók szerint a világ legnagyobb vízkészletének több mint felét gyorsabban használják fel, mint amennyit feltöltenek. A kiszáradó kutak veszélybe sodorják a globális élelmiszer-termelést.
3. A gleccserek az édesvíz kulcsfontosságú készletei szerte a világon, az olvadékvizet gyakran használják a száraz évszakok esőhiányának pótlására. A globális felmelegedéssel viszont eltűnnek a gleccserek, ami beláthatatlan következményekkel jár.
4. A Föld körül keringő műholdak, rakéták hulladéka használhatatlanná teheti a Föld pályáját, mert a kisebb űrszemét is károsíthatja a kommunikációhoz, navigációhoz és időjárás-figyeléshez használt műholdakat.
5. A felmelegedés miatti hőhullámok egyre forróbbak lesznek, a kutatók szerint egy fordulópont közeledik, amikor a szélsőséges hőség halálos veszélyt jelent már az egészséges fiatalokra is.
6. Az időjárással összefüggő katasztrófák okozta károk megtöbbszöröződtek, de 2040-re megduplázódhatnak. Tavaly már 313 milliárdos kárt okoztak globálisan, ezért a biztosítótársaságok emelik a díjakat, vagy nem is hajlandóak bizonyos területeket biztosítani, így az emberek „gazdasági védőháló nélkül” maradnak katasztrófa esetén.