Rendszerszintű változásra lenne szükség az éghajlatváltozás lassítása érdekében a Game On! projekt országokon átívelő felmérésének résztvevői szerint, akik a klímakatasztrófát napjaink egyik legsúlyosabb globális fenyegetésének tartják. A megkérdezettek úgy érzik, ez a kérdés az utóbbi két évben háttérbe szorult az ukrán–orosz háború és annak gazdasági következményei miatt, ezért kevésbé optimistán, szkeptikusan tekintenek a jövőbe.
2021 után idén is országokon átívelő közvélemény-kutatást végzett a „Game On! Ne hagyjuk, hogy az éghajlatváltozás vessen véget a játéknak” projekt, mely 8 közép- és kelet-európai ország szervezeteinek összefogásával jött létre. 18 és 65 év között mintegy háromezer főt kérdeztek meg Bulgáriában, Csehországban, Németországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Romániában és Szlovákiában.
A 2023 május–júniusában rögzített válaszokból kiderült, hogy a szélsőséges, szokatlan időjárási körülmények és katasztrófák miatt egyre aktuálisabbnak és sürgetőbbnek tartják az éghajlatváltozás lassításának kérdését. A magyar résztvevők a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok miatt rettegnek a legjobban:
Egyik nap szakad az eső, a másik nap havazik… A gyümölcsök megfagynak, nem lesz termés. Ez valójában számtalan dologra hatással van, az árak emelkednek, az emberek szenvednek
– hangsúlyozta egy 27 éves nő. A válaszadók 2021-hez hasonlóan most is az emberi tevékenységeket (például az ipari termelést, a túlzott fogyasztást és általában az erőforrások haszonszerzési célú kimerítését), de különösen az energia- és olajipart tartják a legkárosabbnak.
Míg 2021-ben – a pandémia első hullámai alatt – a megkérdezettek harmada az új betegségek megjelenésétől félt a legjobban, addig a Covid-járvány enyhülésével már leginkább a természeti katasztrófák (árvíz, hőhullámok, tűzvészek, jégsapkák olvadása) számának növekedése aggasztja a leginkább az európaiakat, egyre kevésbé bizakodóak és optimisták, hiányolják a pozitív irányba mutató intézkedéseket, ráadásul úgy érzik, az elmúlt két évben háttérbe szorult a klímakatasztrófa fontossága.
A négyéves Game On! projekt zárásaként nyilvánosságra hozott kutatás eredményei azt mutatják, a válaszadók korosztálytól függetlenül úgy vélik, hogy oktatási, vállalati és politikai szinten is határozott lépésekre van szükség, ám míg a férfiak legfőképpen a jogalkotók fellépését szorgalmazzák, addig a nők szerint az egyéneknek majdnem akkora felelősségük van, mint a kormányoknak, ezért sokkal inkább a környezetvédelmi és civil társadalmi szervezetek munkásságára helyeznék a hangsúlyt. Magyarországon hiányolják az olyan alternatív energetikai beruházásokat, mint a szélturbinák vagy a napelemek, a civil aktivistákat viszont hiteles forrásnak tartják a tájékozódáshoz.
Míg az innovációkban, az új technológiák eredményességében sokan reménykednek, addig a média hitelességében szép számban csalódtak a válaszadók: azt tapasztalják, hogy az orosz–ukrán konfliktus, az infláció fényében a klímaválság eltűnt a reflektorfényből, pedig magára a háborúra sem csak geopolitikai és humanitárius kérdésként, hanem egyszerre környezeti katasztrófaként is tekinthetünk.
Ahol bombákat robbantanak, akármilyen tankok gurulnak az utcákon, az egyáltalán nem egyeztethető össze a környezetvédelemmel
– emelte ki egy 37 éves magyar férfi.
Sőt, a tömegmédiában történő híradások torzításainak következményeképpen továbbra is gyakorinak tartják azt a tévhitet, miszerint a klímaválság főként a hátrányos anyagi helyzetben élők helyzetét befolyásolja. Németországban például rengetegen érzik úgy, hogy elárasztják őket a negatív információk és a kisarkított párbeszédek a témában, Csehországban pedig egyre nagyobb teret nyernek a félretájékoztatási kampányok és a klímatagadók.
A rendszerszintű tétlenség ellenére egyénileg egyre többen nyitottak az ökológiai lábnyomuk csökkentésére. Az összes résztvevő alig egyötöde – és a magyarok csupán 12 százaléka – gondolja úgy, hogy az éghajlatváltozás csak az utánuk következő generációkat fogja érinteni: a férfiaknak mindössze 7 százaléka állította azt, hogy a klímaválság nincs hatással az életére, a nők körében pedig ez az arány csupán 3 százalék.
Ma már tízből egy válaszadó hajlandó bojkottálni bizonyos termékeket a fenntarthatóság érdekében, és a nők 56 százaléka, továbbá a férfiak 45 százaléka csökkentette az eldobható műanyag termékek használatát a mindennapokban. A nők 14 százaléka és a férfiak 10 százaléka növényi alapú étrendet folytat, a fiatal generációk tagjai pedig nagyobb valószínűséggel (26 százalék) választják az alternatív közlekedési módokat.
A szakértők szerint a kulcs a cselekvésben rejlik.
„A katasztrófák és a negatív forgatókönyvek felvázolása valóban felhívta a figyelmet az éghajlatváltozás fontosságára, de kevéssé ösztönzött cselekvésre. Időközben sokan váltak klímaszorongókká, de nem tudták, mit tehetnének a mindennapokban a fenntarthatóságért. Ezért is hisszük, hogy a pozitív történetek és a Game On! projektben szereplő játékos elemek növelik a reményt, az elkötelezettséget és aktív fellépésre sarkallnak” – mondta Sztaniszláv András, a Game On! projekt kommunikációs vezetője.
A már említett országokon átívelő átfogó kutatás ide kattintva teljes egészében olvasható. Korábbi cikkeinket a témában itt és itt érheti el.