A könnyű nyelvtanulás, nyelvelsajátítás sok mindentől függhet, ezek között van a kor, a környezet, de az idegen nyelv szerkezete, szabályai is befolyásolják, mennyi idő alatt tanulhatunk meg egy második, harmadik nyelvet. Mivel ilyen összetett folyamat, jó, ha tudjuk, mely nyelvek tanulásába érdemes belevágni – ebben segít az amerikai külügyminisztérium.
IV. Károlytól, az utolsó magyar királytól származik a mondás, hogy „ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz”, de könnyű volt neki, aki folyékonyan beszélt a magyar mellett angolul, franciául, csehül, de latinul és görögül is tudott. Mi viszont nem állunk túl jól a nyelvekkel, egész generációk beszélik nyögvenyelősen az angolt, de persze nem is csoda, hiszen későn kezdtük el a nyelvelsajátítást, noha a kor döntő! A gyerekeknek általában semmilyen nyelv megtanulása nem okoz nehézséget, mivel rugalmasabb az agyuk, ösztönösen szívják magukba az új ismereteket körülbelül három és fél éves korig. Eddig a jobb agyfélteke a domináns, ami a térlátásért, a fantáziáért, a formák felismeréséért felelős. Iskoláskorban kerül előtérbe a racionális, elemző, beszédközpontot működtető bal agyfélteke, és ezzel elkezdődik a tudatos, szabályokra épülő nyelvtanulás, az ösztönös nyelvfelszívás lassan eltűnik, viszont bejön az idegen nyelven való írás és olvasás.
Az Economics nyelveket boncolgató eszmefuttatása azt ajánlja, ha valaki csak szórakozásból akar nyelvet tanulni, akkor a svédbe fogjon bele, de jó, ha tudjuk, hogy mely nyelvek érik meg az időt hasznosság szempontjából. Ez több faktortól függ, például, hogy hányan beszélik a világon, sokoldalú-e – vagyis az élet több területén is használható, például a munkában, utazás során.
Két évvel ezelőtt a legmelegebben ajánlott nyelv a mandarin volt, Kína, Tajvan és Szingapúr hivatalos nyelve. A világon több mint egymilliárd beszélője van, a legtöbben persze Kínában, és ahogy az ország egyre komolyabb szerepet tölt be a globális gazdaságban, úgy válik egyre fontosabbá a nyelv ismerete is. A második helyen a spanyol áll a rengeteg dél- és közép-amerikai beszélője miatt, ezt követi a német, ami Európában a legelterjedtebb, majd a francia, amely sokáig a nemzetközi diplomácia nyelve volt.
Ha több nyelven szeretnénk beszélni, akkor maradjunk Európában, mert egyik európai nyelv ismerete megkönnyítheti egy másik megtanulását. Ha például valaki tud franciául, gyerekjáték lesz megtanulnia az olaszt. Ha az olasz is megy már, a spanyol nem lesz nehéz kaland. De ha nem a nyelvek halmozása a cél, hanem a minél nagyobb kihívás, akkor válassza a koreait!
Az amerikai külügyminisztérium kitalálta, hogy kategorizálja a diplomatáinak tanítandó idegen nyelveket nehézség és megtanulhatósági idő szerint, amelyek nagyban függenek a nyelv összetettségétől, anyanyelvünktől való különbözőségeitől.
A leggyorsabban elsajátítható nyelvek az angol anyanyelvűeknek a francia, a dán, a spanyol, az olasz, a román, a svéd és a portugál.
Ezeket 24-30 hét alatt meg tudják tanulni. Ennél több idő kell a német, a haiti vagy a maláj nyelv megtanulásához, ez már 36 hét.
A 44 hetesek már igazi kihívást jelentenek, ezek közé tartozik a magyar is, vagy az izlandi, a cseh, a görög, a török, a héber és az orosz is. És duplaennyi idő, 88 hét kell az arab, a japán, a koreai és a mandarin megtanulásához.
A másmilyen írásrendszer nagyon megnehezítheti a nyelvtanulók dolgát, például a kínai vagy az arab, amelyben a betűk alakja attól függően változik, hogy a szóban hol állnak. De érdekes a koreai is, ugyanis ábécéjében, a hangulban a jelek a hangok hangképzésének helyét és módját is jelölik, írásban a betűírás és a szótagírás is jelen van.
Ha nehezen boldogulunk a nyelvtanulással, az egyrészt azért lehet, mert nem vagyunk olyan idegen nyelvű környezetben, ami az agyunkat rákényszerítené, hogy minél hamarabb felfogja a nyelvet, megértse és kommunikáljon rajta.
De az sem könnyíti meg a dolgunkat, ha az idegen nyelvben olyan hangok és jelek vannak, amilyenek az anyanyelvünkben nincsenek. Ilyen például a mandarin és a kantoni nyelvben ugyanannak a szónak az eltérő jelentése, ha más hangmagassággal mondjuk. De persze a magyarul tanulók is sorolhatnák kalandjaikat az azonos alakú többjelentésű szavakkal, mint a vár, zebra, dob. Az arabban az előtagok, utótagok, többes és egyes számok variációi viszik a sírba a tanulókat.
Ha megúszós nyelvtanulók vagyunk, és minél több nyelvet szeretnénk minél gyorsabban beszélni, akkor válasszunk az európai nyelvek közül, ezek rokonságai, kulturális érintkezései, a feltételezett közös európai ősnyelv megkönnyíti a tanulást. A kifejezések hasonlíthatnak, gondoljunk csak a spanyol agua szóra, ami olaszul acqua, angolul aquatic.