Peter Edmunds tengerbiológus 11 évvel ezelőtt vette észre először a korallokat veszélyeztető algákat a Virgin-szigetek zátonyainál. Követni kezdte a terjedésüket, és megfigyelte, hogy 2019-re a korallfelszín 47-64 százalékát lefedték ezen a karibi zátonyon.

Edmunds és munkatársai a Current Biologyban jelentették meg tanulmányukat a Karib-tengeren terjedő algákról, amik elpusztítják a meglévő korallokat, és kiszorítják az újakat. Konkrét magyarázat a jelenségre nincs, de biztos, hogy a felmelegedő vizek és az éghajlatváltozás egyéb vonatkozásai is közrejátszanak.

Edmundsék attól tartanak, hogy az új veszély felgyorsítja azoknak az ökoszisztémáknak a pusztulását, amelyeket már elért a kifehéredés.

A legújabb korallpusztítók a Peyssonneliaceae családba tartoznak, ez egy több mint 140, nehezen megkülönböztethető vörös algafajból álló csoport, amit könnyű összetéveszteni a korallmoszatokkal, amelyek szintén kérget képeznek a zátonyokon, de elősegítik az élő struktúrák növekedését. A Peyssonneliaceae család fajai vastag barnás-vöröses kérgeket hoznak létre, amiket a halak sem szeretnek fogyasztani, ezért szabadon burjánzanak, és elfojtják a korallokat. Ráadásul akadályozzák a sérült korallok regenerálódását is.

Ahogy Edmonds megfogalmazta:

Régóta tudjuk, hogy a korallok pusztulnak, a makroalgák pedig virágoznak, de most egy új játékos lépett a képbe.

Hawaiin, a Mariana-szigeteken, a Marshall-szigeteken, a Dél-kínai-tengeren és Vanuatuban az algák már túlnőttek a korallokon, amelyeket a környezeti változások, a felmelegedés elpusztítottak. A vörös algák szaporodnak, és egyre sokfélébbek, de a kutatók még nem értik, hogy miért történik ez.

Vannak olyan tengerbiológusok, akik szerint az algák világszerte új, domináns organizmusokká válnak a korallzátonyokon, ami rossz hír a kifehéredő és az éghajlatváltozástól amúgy is megtépázott koralloknak.