Hiába van már jó ideje konszenzus abban, hogy az alváshiány temérdek negatív hatást gyakorolhat a szervezetünkre, egy új kutatás szerint egy átvirrasztott éjszaka akár az előnyünkre is válhat – a depresszió tüneteit napokra távol tarthatja.
A legtöbb ember számára megszokott és alapvető, hogy az éjszaka óráit az ágyban, alvással tölti. Egyesek viszont megszokásból, napirendjükből vagy munkájukból adódóan igazi éjszakai baglyok, akik attól sem rettennek vissza, hogy a reggeli órákig virrasszanak.
Ennek azonban általában súlyos ára van, másnap az éjszaka nem alvók koránt sem a legjobb formájukat hozva, dezorientáltan, leverten, depresszív hangulatban szenvedik végig a napot.
Legalábbis az eddigi ismereteink szerint a virrasztásért komoly árat kellett fizetnünk, egy új tudományos felfedezés alapján viszont akár jó hatással is lehet az éjszakai ébrenlét a hangulatunkra. A Northwestern University kutatói szerint ugyanis
egy alvás nélkül töltött éjszaka több napra is távol tarthatja a depresszió tüneteit.
A tanulmány elkészítéséhez a kutatók enyhe és akut alváshiányt idéztek elő egereken, majd megvizsgálták viselkedésüket és agyi tevékenységüket. Ebből kiderült, hogy nemcsak hogy a dopamin felszabadulása növekedett az akut alváshiány időszakában, hanem a szinaptikus működés is. Ráadásul agresszió, hiperaktivitás és erős szexuális étvágy lépett fel az alvás nélkül maradó egereknél. Ez a hatás hosszú távon fenn is maradt, egészen addig, amíg a dopamin hatását nem blokkolták az agy elülső részében.
Ez azt jelenti, hogy az elülső agykéreg egy klinikailag releváns terület a mentális betegeknél. A kutatás eredményei megerősítik azt az elképzelést, amely az utóbbi időben épült fel a szakmában – a dopamin nagyon fontos szerepet játszik az agyban. Kíváncsiak voltunk arra, hogy pontosan mely agyi területek felelősek a viselkedési változásokért. Szerettük volna tudni, hogy ez egy nagy, általános jel-e, amely az egész agyat érinti, vagy valami speciálisabb dologról van szó
– magyarázta a kutatás szerzője, Yevgenia Kozorovitskiy neurobiológus.
Az új eredmények segíthetnek a kutatóknak a hangulati állapotok természetes átmenetének jobb megértésében. Továbbá hozzájárulhatnak a gyors hatású antidepresszánsok működésének teljesebb megértéséhez, és segíthetnek a kutatóknak az új gyógyszerek korábban ismeretlen célpontjainak azonosításában.
Hiába azonban az új felfedezés, korábban többször is bebizonyosodott, hogy az alváshiány súlyos következményekkel járhat, és abban sincs már tudományos vita, hogy egy felnőttnek hét-kilenc óra alvásra van szüksége éjszakánként.
Ha ennél kevesebbet alszunk, azonnal romlik a koncentráló- és emlékezőképességünk, és ébredéskor akár még kótyagosnak is érezhetjük magunkat. Emiatt szétszórtak vagyunk, és akár hamis emlékképek is rögzülhetnek bennünk. A minket elöntő hangulatot pedig többnyire rosszkedvűen éljük meg, mert sokszorosára nő ilyenkor a depresszióra való hajlam. Kevés alvás után ráadásul
A FÉRFIAKNÁL BIZONYÍTHATÓAN CSÖKKEN A TESZTOSZTERONSZINT ÉS A SZEXUÁLIS KEDV.
Sőt, van még ennél is rosszabb: fáradt állapotban drasztikusan lecsökken az emberi szervezetet védő természetes ölősejtek (natural killer) száma, azoké, amelyek az első védvonalban küzdenek meg a fenyegető kórokozókkal vagy a rosszindulatú daganatokat okozó mutáns sejtekkel. Elég csupán egy zaklatottabb éjszaka (amikor mindent összeadva is csak pár órát alszunk), és természetes ölősejtjeink aktivitása azonnal 70 százalékkal csökken.
Olyannyira erős az alváshiány és a rák közötti kapcsolat, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is
RÁKKELTŐNEK (PONTOSABBAN ERŐS RIZIKÓFAKTORNAK) MINŐSÍTETTE PÉLDÁUL AZ ÉJSZAKAI MŰSZAKOS MUNKÁT
az alvásunkat, ébrenlétünket alapvetően szabályozó cirkadián ritmus felborulása miatt – így nehéz lenne eldönteni, hogy most akkor érdemesebb lenne-e aludnunk, vagy sem.