Szinte évente bukkannak fel teóriák arról, hogy a Vénuszon lehetett-e élet, vagy sem. Egyik évben cáfolják, másik évben bizonyítottnak látják. Egy új tanulmány szerint annyi oxigén található a bolygó légkörében, a nappali és éjszakai részen egyaránt, hogy biztos volt víz, tehát élet is a planétán.
A Vénusz atmoszférája régóta foglalkoztatja a bolygókutatókat, ennek feltárása lehetne a kulcs múltjának megértéséhez, jelenlegi állapotának feltérképezéséhez, de még Naprendszerünkön túlmutató felfedezésekhez is. A Nature Communications folyóiratban jelent meg német kutatók tanulmánya a bolygó légköréről, amiben a szenzációs felfedezés is helyet kapott, nemcsak hogy oxigént észleltek a bolygó körül – mert erre már volt példa korábban is – de lokalizálni is tudták azt.
A berlini Humboldt Egyetem munkatársa, Heinz-Wilhelm Hübers vezette a megfigyeléseket a légkör hőmérsékletéről, a lehűlési folyamatokról, a szél sebességéről. A mérések segítségével jobban megérthetjük, miért és miben különbözik egymástól a Föld és bolygótestvére, a Vénusz légköre. Az észlelt oxigén azt is bizonyíthatja, hogy a Vénusz egykor nedves és meleg lehetett, és talán még az élet kialakulására is alkalmas – legalábbis nagyobb mértékben, mint ma. Bár egy két évvel ezelőtti tanulmány szerint a bolygó sohasem hűlt le eléggé ahhoz, hogy a víz folyékony maradjon a felszínén.
A Föld légkörének felső rétegeiben bőségesen van oxigén, ami nagyban hozzájárul az energia egyensúlyhoz, a Föld hűtéséhez. Akkor keletkezik, amikor a fény hat az ózon- vagy a nitrogén-dioxid-molekulákra.
2021-ben Hübers professzor és munkatársai elkezdték tanulmányozni az atomi oxigént a Föld felső légkörében a Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy (SOFIA) segítségével, ami egy repülő fedélzetén helyezkedett el.
Egy Boeing 747-es fényvisszaverő távcsővel repült a Föld felszíne felett 12-14 kilométerrel, hogy felmérje a légkör összetételét. Ebben a magasságban már kikerülte a légkör vízgőzét, ami akadályozta volna a pontos analízist.
Ugyanezt a módszert alkalmazták a Vénusz atmoszférájánk mérésénél is. A bolygó légköre túlnyomórészt szén-dioxid, így a tudósok régóta tudták, hogy oxigén is van a bolygón. Korábban már találtak bizonyítékokat a Vénusz légkörének magasabb rétegeiben található oxigénre, de az eloszlására vonatkozóan nem voltak adatok, különösen nem a nappali órákra vonatkoztatva.
Mivel a Vénusz közelebb kering a Nap körül, mint a Föld, ezért néhány hónapig a Naptól keletre, később néhány hónapig a Naptól nyugatra látható. Egy nap a bolygón 243 földi napnak felel meg, ennyi idő alatt fordul a nappal éjszakába, ezalatt a légkörében lévő szén-dioxidot és szén-monoxidot a napfény oxigénné bontja szét. Ezután a légköri keringés a bolygó köré sodorja.
A SOFIA 17 helyszínt vizsgált a bolygó légkörében, kilencet az éjszakai oldalon, hetet a nappali oldalon, egyet pedig a nappal és az éjszaka közötti helyen. Az oxigén mind a 17 helyen ott volt. A legnagyobb koncentrációban a Vénusz felszíne felett 90-120 kilométerrel.
ha volt is valaha víz a felszínén, akkor a bolygó felmelegedésével elpárolgott volna.
A hidrogénatomok elszakadtak volna az oxigénatomoktól, és az űrbe vesztek volna, de az oxigén a bolygó közelében maradhatott. A kutatók szerint ez a most a légkörben lévő oxigén lehetett a domináns összetevője a múltban a bolygón lévő vizeknek. És ha valóban voltak vizek, akkor lakható lehetett a bolygó.
Ennek pontosabb felderítésére újabb expedíciókat indítanának a Vénusz felé, az egyik a DAVINCI lenne, ami 2031-ben indulna, ugyanakkor, amikor a VERITAS nevű keringő űrszonda. A projekt részeként egy szondát dobnának le a Vénusz felhőin keresztül a sziklás felszínére, ugyanakkor légköri vizsgálatokat és felszíni feltérképezéseket végeznének a bolygóról, például a hidrogénizotóp arányának vizsgálatát, ami elég pontos módszer annak bizonyítására hogy valaha lehetett-e víz a bolygón. Sikeres küldetésre az 1990-es évek, vagyis a Magellán űrszonda missziója óta nem volt példa.