A Magyar Tudomány Ünnepe november 17-i előadóülésén Kordos László professzor bejelentette: megtalálták az eddig ismert legelső fosszilis majomlábnyomokat.

„A hír jelentőségét az adja, hogy eddig a világon még soha nem fedezték fel egyetlen kihalt ősmajom lábnyomát sem, pedig ezek a nyomok rendkívül sok információt adnak az egykor élt állatok mozgásáról. Segítenek megfejteni azt is, hogy milyen állomásokon keresztül fejlődött ki az emberekre jellemző két lábon járás képessége” – mondta el Kordos László a Magyar Tudományos Akadémia programsorozata, a Magyar Tudomány Ünnepe előadásán.

A lábnyomokra Alsótelekesen bukkantak rá. Ez az észak-magyarországi lelőhely alig néhány kilométerre fekszik a Rudapithecus miatt világszerte ismert rudabányai ásatások helyszínétől. A magánkézben lévő alsótelekesi gipszbányában a kutatók már 1993 óta rendszeresen végeztek ásatásokat.

Kordos László irányításával a kutatók 2021-ben, majd 2022-ben különös formájú, de egyértelműen ősmajmoktól származó kéz- és talpnyomokat fedeztek fel.

Az ősmajmok négy lábon közlekedtek, járás közben tenyerükkel teljes terjedelemében, a talpukkal azonban csak talpközépig érintették a talajt, elsősorban ujjaikra támaszkodtak.

Feltűnő, hogy hosszú, egyenes ujjaik végén ugyan körmöt viseltek, ám azok az életmódjuk miatt rendszerint karomszerűen, hegyben végződtek. Az állatok elsősorban a nedves folyó- vagy tóparti homokstrandon és az agyagosabb, növényekkel benépesített területeken négy lábukat használva kerestek táplálékot. A fákon is könnyedén mozogtak, ám ott nem hagytak maguk mögött nyomokat.

Ezek az ősmajmok közepes termetűek voltak, mozgásuk a mai makákók mozgásához hasonlított. A lábnyomok feltehetően a Mesopithecusnak elnevezett ősmajmokhoz tartoztak, amelyek egész Eurázsiában elterjedtek akkoriban. A lábnyomok mintegy 8 millió évesek lehetnek, a közepes termetű ősmajmok ekkor váltották fel a mai Rudabánya térségében a 10 millió évvel ezelőtt élt emberszabású majmokat.

A hírt bejelentő Kordos László a földtudomány doktora (1992), nyugalmazott egyetemi tanár, a Magyar Állami Földtani intézet munkatársa (1974–2012), igazgatója (2007–2010). Meghatározó új nemzetközi eredményei a gerinces paleontológia sok területét felölelik (sztratigráfia, a tengeri emlősök kialakulása, fosszilislábnyom-lelőhelyek felfedezése a Balaton-felvidéken, a Mecsekben).

Nevéhez kötődik az ipolytarnóci 17 millió éves lábnyomok, valamint a hazai és nemzetközi Rudapithecus-kutatások irányítása 1978 és 2015 között. „Az Év Ismeretterjesztő Tudósa, 2010” kitüntetettje. Vele készített interjúnkat itt tudja elolvasni:

(Borítókép: Kordos László 2022. január 17-én. Fotó: Nagy Tamás / Index)