Egy új tanulmány szerint azok, akik a 2016-os népszavazáson a Brexitre szavaztak, csökkent kognitív képességekkel rendelkeznek. A tudósok 3183 brit pár adatait elemezték.
2020 februárjában hivatalossá vált, hogy az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból. Ma, csaknem négy évvel később a kilépésre szavazók mindössze egyötöde gondolja úgy, hogy jól jártak a távozással, noha a David Cameron miniszterelnök által 2016-ban kezdeményezett népszavazáson a lakosság több mint 50 százaléka támogatta a kiugrást.
A PLOS One folyóiratban megjelent új tanulmányban Chris Dawson és Paul Baker kutatók azt vizsgálták, milyen gondolkozási képességekkel rendelkeztek a kilépésre szavazók.
A több mint háromezer brit párt vizsgáló statisztikából az derült ki, a gyengébb kognitív képességekkel rendelkezők könnyebben bedőlnek az ígéreteknek és álhíreknek.
A kognitív képességek fontosak az információk feldolgozásában és a döntéshozatalban, ezért is volt érdekes a szavazók ezzel kapcsolatos vizsgálata.
A Brexit-szavazással összefüggésben a kutatók az egy háztartáson belül élő párok adatait analizálták, és arra jutottak, hogy az erősebb kognitív képességekkel rendelkező szavazók nagyobb eséllyel szavaztak a bennmaradásra. Sőt, a kutatás szerint még akkor is nagyobb volt a Brexit ellen való szavazás esélye, ha a partnerük erősebb kognitív képességekkel rendelkezett – mivel ha nincsenek egy véleményen, akkor az erősebb kognitív képességekkel rendelkező partner befolyásolni tudja a másikat.
A gyengébb gondolkozási képességekkel rendelkezők könnyebben engednek érzelmeiknek, és fogékonyabbak a dezinformációkra. A kutatók arra jutottak, hogy
a legjobb kognitív képességekkel rendelkező szavazók háromnegyede szavazott a bennmaradásra.
Ez a korreláció a jövedelemtől, iskolai végzettségtől, életkortól függetlenül fennállt. Még azoknál a pároknál is, ahol eltérően szavaztak, a maradásra szavazó partner nagyobb valószínűséggel teljesített jobban a kognitív teszteken, mint a kilépésre szavazó partner.
Bár az intelligencia szintje közel sem az egyetlen tényező, ami befolyásolta a döntést, mégis a szavazók jellemző profileleme volt a kutatás szerint.