Gondolkodásmódunk nagyban befolyásolja alvásunkat és nappali hogylétünket. Egy új kutatás szerint ha azt gondoljuk, jól és pihentetően aludtunk, sokkal jobb teljesítményre leszünk képesek napközben, mintha azt hisszük, rémes éjjelt hagytunk magunk mögött.
Sokan hánykolódunk az ágyban, rossz álmok, fel-felébredés, stressz és szorongás hatja át még az éjszakáinkat is – a nappalokról nem is beszélve, hiszen azok nagyon ritkán telnek harmonikusan a túlhajszoltság, az izgalmak, aggodalmak miatt. Pedig az élőlények igen nagy részének, az embernek különösen szüksége van a kiadós pihenésre, mikor agya és minden szerve pihenő üzemmódban feltöltekezik.
A nem elég hosszú vagy nem elég pihentető alvás rontja a kognitív funkciókat és a reakcióidőt. Egy új tanulmány szerint azonban ha becsapjuk agyunkat, és azt hisszük, jobban aludtunk, mint valójában, akkor jobb lesz a nappali teljesítményünk. Ez a „placeboalvás”.
Placebohatásnak nevezzük azt, amikor fizikai vagy mentális változások következnek be, noha az ember nem kap semmilyen tényleges kezelést vagy gyógyszert, csak azt hiszi. Vagyis a kísérletet végzők becsapják a résztvevők agyát – valódi hatóanyagok helyett csak valamilyen neutrális anyagot kapnak.
A placebomatéria megváltoztathatja a szubjektív érzéseinket (fájdalom, boldogság, fáradtság), és a vérnyomást is befolyásolhatja.
A jelenség mögött az állhat, hogy az agy előre látja a tüneteket vagy változásokat. Ez az „önbeteljesítő prófécia” elmélete, vagyis az agy fel van készülve arra, hogy hatni fog a kezelés, és előidézi a hatást.
Ezen alapult az új alvásvizsgálat: egy kutatócsoport megpróbálta tesztelni, hogyan teljesítenek az emberek, ha azt mondják nekik, hogy jól vagy rosszul aludtak. A Journal of Experimental Psychologyban megjelent vizsgálat feltárta, hogy az embereknek a pihenés minőségével kapcsolatos felfogása hogyan befolyásolhatja az érzéseket és a teljesítményt.
A hipotézis az volt, hogy ha az emberek úgy tudják, jól aludtak, akkor jobban is teljesítenek a kognitív méréseken. 164 résztvevőt négy csoportra osztottak: átlag feletti jó alvók, átlag alatti rossz alvók, és volt két kontrollcsoport.
A résztvevőknek először előadást tartottak a REM-alvás pihenésminőségre gyakorolt hatásairól, és elmondták, hogy az átlagos REM-alvás a teljes pihenési idő 20-25 százalékát teszi ki. Az alvásminőséget olyan érzékelőkkel mérték, amik az életjeleket és a REM-alvás időtartamát figyelték, de persze nem igazából.
Az átlag alatti csoport 16,2 százalékos REM-időtartamot, az átlag feletti csoport 28,7 százalékos REM-időtartamot kapott (hasra ütésre), de ehhez még hamis agyhullámgrafikonokat és valótlan képeket is hozzátettek, hogy tovább erősítsék a placebohatást. Ezután a kutatók számos kognitív tesztet végeztek matematikai és verbális készségekre támaszkodó feladatokkal.
Az eredmény pedig: a rossz minőségű alvást kapók rosszabbul teljesítettek a teszteken, mint a kontroll- és a jó minőségű alvást kapó csoportok tagjai.
Az, hogy az egyének hogy érezték magukat alvás közben, a szubjektív élmény, döbbenet, de nem volt hatással a teljesítményre.
De a placebohatás működéséhez el kell hinni a hamis adatokat, és akkor még a saját javunkra is fordíthatjuk a dolgot. Ha megerősítjük magunkban, hogy jobban alszunk, vagy jobban fogunk aludni, akkor ez így is lesz, és kipihentebben ébredünk majd. Jobb lesz a nappali koncentrációnk, állóképességünk, energikusabbnak érezzük majd magunkat.
Ha azonban a kis hamiskodást még tovább szeretnénk támogatni, és nem csak a valótlan mondatok placebohatásával befolyásolni a testet, akkor
De van még teendőnk, az a legjobb, ha reggel pozitívan viszonyulunk az éjszakai alváshoz, azonban ne hazudjunk magunknak az alvás minőségéről, csak legyünk tisztában azzal, hogy hozzáállásunk befolyásolja a nappali tevékenységünket. Ha pozitív gondolatokkal ébredünk az alvást illetően, akkor magasabb lesz az energiaszintünk, produktívabbak leszünk.