Az egyedülálló és első, bélflórával foglalkozó szimpóziumon neves és hiteles előadók beszéltek színesen, laikusok számára is érthetően a mikrobiom jelentőségéről és szerepéről, a betegeségekkel és az egészséggel való kapcsolatáról.
December 5-én megrendezésre került az első hivatalos Humán Mikrobiom Szimpózium, amin szakemberektől hitelesen, valódi tudás alapján hallhattunk előadásokat. Ennek hangsúlyozása nem elhanyagolható, mert már az első órában kiderült, kamudoktoroktól és álcégektől hemzseg a piac.
A humán mikrobiommal kapcsolatos kutatások száma az utóbbi 15 évben megnőtt a különböző betegségekkel való összekapcsolásuk és az üzleti szféra érdeklődése miatt. De ahogy Ifjabb Duda Ernő, a Medipredict vezetője, az itthoni legjelentősebb biotechnológiai befektető elmondta, mindig résen kell lenni. A szimpózium első előadójaként két úttörő amerikai céget is említett, melyekről idővel kiderült, csalók és nincs mögöttük semmilyen szakmai háttér, orvosi dokumentumok, hiteles tanulmányok, mégis pénzért készítették el a gyanútlan érdeklődők mikrobiom-elemzését.
A friss piac fő problémái, hogy szabályozatlan, sok a kókler, nem jól működik a mintaelőkészítés, nem megbízható mindig a szekvenálás, nem biztos a reprodukálhatóság, és gondok lehetnek az értelmezéssel is.
A jó analízis metagenom-szekvenálással történik, más vizsgálattal együtt (például labor, genetikai analízis, orvosi képalkotó módszerek).
Kovács Krisztina a Magyar Kutatási Hálózat Kísérleti Orvostudományi Intézetből érkezett a molekuláris neuroendokrinológiai kutatócsoporttól. Ő munkatársaival a stresszt kutatta, mikor felfedezték a mikrobiommal kapcsolatos összefüggéseit.
A mikrobiom-közösségek 95 százaléka található a bélrendszerben, és valószínűleg több mint 10 000 fajuk van. A mikrobiom összetétele egyedi, olyan, mint az ujjlenyomat, és betegségeink akár 90 százaléka is összefüggésbe hozható vele.
Krisztina főleg egerekkel dolgozik, és elmondja, hogy a csíramentes kísérleti egereket, amiknek nincs bélflórája, van viszont rengeteg betegsége, gnotobiotikus egerekké alakítják. Így azt vizsgálják, egy adott baktériumtörzs milyen hatással van rájuk, csak ez igen drága mulatság.
Úgy tűnik, szinte mindenre. Befolyását kimutatták már a depresszió, a Parkinson-kór vagy az elhízás kórképeinél is. Sok minden befolyásolja, a születés módja (császár vagy hüvelyi), az étrend, a stressz, a gyógyszerek, a környezet és a mindenféle pro-/anti-/pre-/syn-/para-/postbiotikumok. Érdekes adalék a mikrobiomhoz, hogy amikor egy amerikai kísérletben azt vizsgálták, a vad vagy a laboregerek ellenállóbbak-e, a vad egerek bizonyultak erősebbnek a betegségekkel szemben.
A bélmikrobiom bizonyítottan hatással van a központi idegrendszerre, de már azt is vizsgálják, milyen szerepe van a hormonháztartásban.
Nem mindegy az sem, gyerekkorban milyen a mikrobiomunk. Ekkor vagyunk talán a legegészségesebbek, sőt, Dr. Cseh Áron, a Semmelweis Egyetem kutatója elmondta, hogy a 2-3 éves korra állandósuló egészséges mikrobiom elérésére törekszik aztán a szervezet egész életében. Ezt kis korban még befolyásolhatjuk szuper összetételű tápszerekkel, de felnőtteknél nem nagyon válik be a tápszeres táplálás, inkább diétával, sporttal, probiotikumokkal tudunk hatni rá. Dr. Cseh feltárta, hogy az új egészség-felfogás szerint nem is a genetikát kell figyelni, az adott, hanem amin változtathatunk, és ugyanilyen jelentős: a környezeti hatások, például a táplálkozás. Aggasztó, hogy évente 5-10 százalékkal nő az olyan súlyos betegségek száma, már a gyereknél is, mint az IBD, a gyulladásos bélbetegség.
A Szegedi Tudományegyetemen komoly mikrobiom-kutatások folynak, onnan érkezett Dr. Bálint Anita, aki a Crohn-betegek vizsgálatáról beszélt. A betegséget vérvétellel és zsírszövetvizsgálattal azonosítják, a Crohn és az elhízás közös metszete a krónikus gyulladás. A Crohn-betegek mikrobiom-profilját is analizálják shotgunszekvenálás-technikával. Az előadás során felmerült az a kérdés is, lehet-e jó annak a mikrobiomja, aki túlsúlyos? Hát nem. Ugyanis náluk megváltozik az összetétele. De ha már az elhízásról is szó esett, Dr. Kiss Richárd, a Medipredict munkatársa megjegyzi,
ahogy csökken az izomtömeg, megjelennek a betegségek is, de minél izmosabb valaki, annál tovább él.
Az érdekes előadások között hallhattunk még a daganatok és a mikrobiom összefüggéseiről is Dr. Bay Péter tolmácsolásában, aki a Debreceni Tudományegyetemről érkezett. Megtudtuk tőle, hogy egyes daganatos betegségeknél eltérő mikrobiom-kompartmentek érintettek. Kiderült, hogy a daganatok, a gazda(test) és a mikrobiom között kommunikáció zajlik. De a későbbi előadásokban hallhattunk a mikrobiom-elemzés spektrumáról, a probiotikumok hatásáról a bélflórára, vagy arról is, hogy mi a mikrobiom szerepe a gyulladásos betegségekben.
(Borítókép: Az emberi mikrobiomból származó izolátumokat tanulmányozó diák. Fotó: Lea Suzuki/The San Francisco Chronicle via Getty Images)