Becslések szerint minden nyolcadik nőből egynél alakul ki mellrák élete során, és évente átlagosan 42 ezer nő halálát okozza az Egyesült Államokban.
A Cleveland Clinic több évtizedes kutatásai révén létrehozott és a kaliforniai San Joséban működő Anixa Biosciences által kifejlesztett úttörő vakcinát a hármas negatív emlőrák, a betegség leghalálosabb és legagresszívabb formája ellen fejlesztették ki.
Ez a vakcina megszüntetheti az emlőrákot
– mondta Amit Kumar, az Anixa vezérigazgatója.
A vakcina első, 16 nővel végzett vizsgálatának eredményeit szerdán tették közzé, és eddig egyik résztvevő sem számolt be rossz mellékhatásokról vagy a rák kiújulásáról. Jennifer Davis, egy ohiói kisváros lakója volt az első nő a világon, aki 2021 októberében megkapta a vakcinát, és aki most nagyon hálás – közölte a CBS News.
Davisnél 2018 szeptemberében diagnosztizálták az emlőrákot, hat hónappal azután, hogy egy rutinmammográfia és ultrahangvizsgálat először jelzett rendellenességet. Akkor a biopsziája negatív lett.
A 41 éves nőnek nem volt korábban rákos megbetegedése. Mégis érezte, hogy egy csomó növekszik, és úgy döntött, hogy elmegy egy második szakvéleményre és egy második biopsziára is, ahol tripla-negatív emlőkarcinómát diagnosztizáltak nála.
A kemoterápia, a kettős masztektómia és a sugárkezelés után Davis végül megszabadult a rákbetegségtől, de a még mindig fennálló félelemtől, hogy a betegség visszatér, nem tudott. Így amikor a Cleveland Clinicben kapott rákgyógykezelés közben értesült egy kísérleti vakcinakísérletről, azt gondolta, megpróbálja. Ezzel ő lett az első nő a világon, aki megkapta a mellrák elleni védőoltást.
Mivel ő maga is ápolónő volt, az nyugtatta meg, hogy az állatokon végzett többéves kísérletek során nem fordult elő rákos megbetegedés kiújulása, és nem volt anafilaxiás reakció sem.
Davis később arról számolt be, hogy az oltóanyag beadása óta eltelt két évnél soha nem érezte magát jobban.
A vakcinát több mint két évtizede tanulmányozzák a Cleveland Klinikán, a néhai dr. Vincent Tuohy által vezetett preklinikai kutatások úttörőjeként. Ezen felbuzdulva, és azon, hogy ez mit jelenthet a rákdiagnosztika jövője szempontjából, Kumar megkereste a klinikát a vakcina kifejlesztésével kapcsolatban.
Az orvos úgy foglalta össze, a vakcina arra tanítja a szervezetet, hogy elpusztítsa azokat a sejteket, amelyek daganatot növeszthetnek. Ha egy vírus megjelenik a szervezetben, az immunrendszer megtanítja magát, hogyan pusztítsa el, könnyen tudja, mely sejtek a rossz sejtek.
A rák esetében azonban ez jóval nehezebb. Minden sejt, amely a szervezetben rákossá válik, normális, egészséges sejtekből származik. A különbség nem nagy, így az immunrendszernek nehezebb felismernie egy rákos sejtet, és megkülönböztetnie az egészséges sejtektől
– fogalmazott.
A Cleveland Clinic szerint a vakcina úgy működik, hogy az α-laktalbumin nevű szoptatási fehérjét veszi célba, amely a szoptatás után már nem található meg a normális, öregedő szövetekben. A legtöbb tripla-negatív emlőkarcinómás betegben azonban jelen van. Ha mellrák alakul ki, a vakcina célja, hogy utasítsa az immunrendszert, hogy támadja meg a daganatot, és akadályozza meg annak teljes növekedését.
A második vakcinakísérlet 2024-ben indul, ezúttal 16 helyett 600 nővel. Ez a vizsgálat sokkal nagyobb léptékű lesz, ahol a nők fele kapja a vakcinát, a másik fele pedig placebót. A remény az, hogy öt éven belül megkaphatják az FDA engedélyét a vakcina lakossági forgalmazására.
(Borítókép: Cleveland Clinic)