A depresszió az egyik leggyakoribb pszichés betegség. Jelenleg körülbelül 300 millió ember szenved depresszióban világszerte, és a népesség 10 százaléka él át súlyos depressziót legalább egyszer életében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mindezek miatt a depressziót a világ egészségi állapotának megromlásához leginkább hozzájáruló tényezőnek nevezte – írja a PsyPost.

Gyakorisága ellenére a depressziót nehéz diagnosztizálni. Olyannyira nehéz, hogy a háziorvosok az esetek kevesebb mint felében ismerik fel pontosan a depressziót. Ennek az az oka, hogy a depresszióra nincs egyetlen teszt, az orvosok a páciensek által említett tünetek, kérdőívek és klinikai megfigyelések alapján állítják fel a diagnózist. A depresszió tünetei azonban nem mindenkinél azonosak.

Az utóbbi években megugrott a mesterséges intelligenciát olyan betegségekre alkalmazó kutatások száma, mint a depresszió. A kutatók meglepő eredményekkel hasonlították össze a ChatGPT diagnózisokat és kezelési javaslatokat a valódi orvosokéval. Amikor a ChatGPT különböző súlyosságú depressziók esetében többnyire terápiát javasolt, ezzel szemben az orvosok antidepresszánsokat javasoltak.

Az amerikai, brit és ausztrál irányelvek a terápiát ajánlják első kezelési lehetőségként a gyógyszeres kezelés előtt. Ez arra utal, hogy a ChatGPT nagyobb valószínűséggel követi a klinikai irányelveket, míg a háziorvosok hajlamosak lehetnek túlságosan sok antidepresszánst felírni.

míg az orvosok statisztikailag nagyobb valószínűséggel írnak fel antidepresszánsokat a férfiaknak, különösen a munkás munkakörben dolgozóknak.

Bár az MRI-alapú mesterséges intelligencia-alkalmazások ígéretesek, a depresszió kimutatásának egyszerűbb és könnyebb módszere a szó szoros értelmében is kéznél lehet. Az olyan hordható eszközöket, mint az okosórák, a depresszió felismerésére és előrejelzésére való képességük szempontjából vizsgálják. Az okosórák különösen hasznosak, mivel sokféle adatot gyűjthetnek, beleértve a pulzusszámot, a lépésszámot, az anyagcserét, az alvási adatokat és a szociális interakciókat.

Kutatások kimutatták, hogy a depresszió által érintett agyterületek rendkívül hasonlóak az embereknél. Olyannyira, hogy több mint 80 százalékos pontossággal meg lehet jósolni, hogy valaki depressziós-e vagy sem, pusztán azáltal, hogy megvizsgáljuk az agyi régiókat MRI segítségével. Más, fejlett mesterséges intelligenciamodelleket alkalmazó kutatások is alátámasztották ezt a megállapítást.

A legjobb pontosságot az MRI-ből származó funkcionális és strukturális információk kombinálása adja, amely

Az MRI-alapú AI-eszközöket jelenleg csak kutatási célokra használják, de ahogy az MRI-vizsgálatok olcsóbbá, gyorsabbá és hordozhatóbbá válnak, valószínű, hogy ez a fajta technológia hamarosan az orvosok eszköztárának része lesz.

A depresszió felmérésére használt viselhető eszközökkel végzett összes eddigi tanulmány nemrégiben készült áttekintése szerint az eszközök 70–89 százalékban helyesen jelezték előre a depressziót. Vannak azonban hátrányai is, többek között az okoseszközök jelentős költsége, amelyek sokak számára elérhetetlenek lehetnek.

A tanulmányok a közösségi médiához is fordultak a depresszió megállapításában. A kutatók a mesterséges intelligencia segítségével a közösségi platformokon közzétett bejegyzésekből és a nyelvezetből megjósolták a depresszió jelenlétét és súlyosságát. A használt konkrét szavak akár 90 százalékos sikerrel jósolták meg a depressziót angol és arab nyelven egyaránt. A depressziót az emberek által használt emojikból is sikeresen felismerték a korai stádiumban.

A mesterséges intelligencia jelentős ígéretet mutat a depresszió diagnosztizálásában és kezelésében, azonban a legújabb eredmények validálásra szorulnak, mielőtt diagnosztikai eszközként lehetne rájuk támaszkodni. Addig is az MRI-vizsgálatok, a viselhető eszközök és a közösségi média segíthetnek az orvosoknak a depresszió diagnosztizálásában és kezelésében.