A történészek egy csoportja 536-ot tartja a világtörténelem eddigi legrosszabb évének, amikor pestis és vulkánkitörések tizedelték meg az emberiséget, sőt talán a Római Birodalom bukásához is hozzájárultak.
Nem valószínű, hogy 2024 olyan rossz év lesz, mint 536, amikor katasztrofális események sújtották az emberiséget, ezért a történészek az eddigi legrosszabb évnek tartják.
Procopius bizánci történetírótól tudjuk, hogy szinte egész évben köd takarta el a napot a vulkánkitörések miatt, melyek 536-ban kezdődtek, de sorozatban folytatódtak 540-ig Észak- és Dél-Amerikában, de Izlandon is. Ezek miatt a légkörbe hamu került, ami hosszú időre eltakarta a napot. Jött a nagy, globális lehűlés, ami évekig kitartott, és ez a nappali sötétség tönkretette a zöldség- és gyümölcstermést, a mezőgazdaságot, és végül éhezésbe torkollt.
Ugyanakkor terjedt el a Bizánci Birodalmat sújtó a Justinianus-féle pestis – bár ezt sokan 541-re datálják. Az viszont biztos, hogy az I. Justinianus bizánci császárról elnevezett járvány körülbelül százmillió áldozatot szedett, és talán még a Római Birodalom bukásához is nagyban hozzájárult. A betegség rohamos terjedése miatt a holttestek felhalmozódtak az utcákon.
A pestis és a vulkánkitörések annyira megtizedelték a lakosságot, hogy a Bizánci Birodalomban a populáció körülbelül 35-55 százalékkal csökkent 541-re.
Más kultúrákat, például a perui mocsikák elsősorban földművelésre támaszkodó civilizációját is megviselte a hideg és sötét időjárás. A kevés napfény, a gyenge termés krízisbe sodorta őket.
A történészek szerint az éghajlati katasztrófa és a betegségek 536-ban soha nem látott válsághoz vezettek. Az ebből a sötét időszakból származó érméket és fémeket tanulmányozó kutatók azonban a későbbi gazdasági fellendülés első jeleit is felfedezték. Megjelentek az ezüstérmék, ami az élénkülő kereskedelemre utal, ez pedig előrevetítette, hogy az emberiség a körülmények ellenére újra lábra áll. Mindig jöhet valami jó, reméljük, ez 2024-re is igaz lesz!