Azért választották ezt a két nyelvi modellt, mert az internetről származó élő információkat használnak jóslatok készítéséhez, ellentétben a ChatGPT-vel és a Microsoft Binggel, amik régebbi adatokra támaszkodnak.

A Claude.ai azt jósolta, hogy az első mesterségesintelligencia-modellek kezdenek majd átalakulni AGI-já, vagyis „mesterséges általános intelligencia” (Artificial General Intelligence) modellekké. Az ilyen már képes bármilyen intellektuális feladatot elvégezni, amit egy ember tud. A Claude szerint az AI-algoritmusok megfelelnek vagy meghaladják az emberi teljesítményt olyan speciális feladatokban, mint az objektumfelismerés, a játék és a nyelvi feldolgozás.

A mélytanulás és a nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúrán futó neurális hálózatok technikái indukálták ezeket a fejlesztéseket. A nagy technológiai vállalatok és startupok jelentős beruházásai azt sugallják, hogy az innováció üteme nem lassul egyhamar.

A chatbot szerint a DeepMind, az OpenAI, a Google Brain és az Anthropic is át fog alakulni rugalmas, általános intelligenciává, bár valószínűleg 2024-ben ez még nem történik meg teljesen, de biztos, hogy a robotok jobban fognak már érvelni, kreatívabbak lesznek, és egyre jobb döntéseket hoznak.

A Claude.ai szerint a mesterséges intelligenciával kapcsolatban felmerülő problémák között van a rendszer kiszámíthatatlansága és a munkák automatizálása.

Bard azt jósolta, hogy 2024-re olyan biotechnológiai áttörések jönnek, amik megújítják az emberi fajt. Ezek lehetnek az agy–számítógép interfészek áttörései, amik során az agy csatlakozik a számítógépekhez. Ezt kezdte el már Elon Musk Neuralinkje. A chatbot szerint a biológiailag kompatibilis anyagok és a robottechnika fejlődése olyan bionikus végtagokhoz vezethet, amelyek helyreállítják a természetes motoros funkciókat, vagy akár túlszárnyalják az emberi erőt és ügyességet. Az agy–számítógép interfészeknek köszönhetően lehetővé válik a protézisek, bármilyen külső eszközök, vagy akár virtuális környezetek vezérlése. A lehetséges alkalmazások közé tartozhat a kommunikációban gátolt betegek támogatása, vagy akár az agy–agy kommunikáció.

A személyre szabott, DNS-alapú orvoslásban is óriási változásokat hozhat a mesterséges intelligencia, mert a genetikai adatok megfejtésével azonosítani tudja bizonyos betegségek kockázati tényezőit, feltárja a rejtett mintákat, összefüggéseket talál a tünetek és a gyógyszerek között, lehetővé téve proaktív beavatkozásokat és személyre szabott megelőzési terveket.

De itt is vannak problémák: a személyes adatok védelme, valamint annak biztosítása, hogy a mesterséges intelligencia ne kezelje elfogultan a betegeket.

Jaj, a politika!

Az Egyesült Államokban közeledő elnökválasztásról a Google Bard azt jósolta, hogy rosszindulatú technológiai támadások érhetik a választásokat. Például a szavazógépek elleni attakok (szavazók regisztrációs adatbázisait, szavazógépeit vagy választási eredményjelentési rendszereit célozhatják meg), amelyek célja a bizalom aláásása.

A választók adatainak vagy kampányinformációknak az ellopása felhasználható zsarolásra, célzott félretájékoztatási kampányokra, propaganda terjesztésére, bizonyos narratívák felerősítésére vagy szavazók elnyomására. A manipulált videók vagy hangfelvételek tovább torzíthatják az igazság és a fikció közötti határvonalat. A közösségi médiában közzétett bejegyzések is terelgethetik a szavazókat, vagy le is beszélhetik az embereket a szavazásról.  

A Claude előrejelzése szerint az Egyesült Államok és Kína közötti feszültség 2024-ben tovább fokozódik Tajvan miatt. Kína Tajvant szakadár tartománynak tekinti, és el akarja foglalni, de Tajvan különálló, demokratikus társadalommá fejlődött, és az Egyesült Államok ebben támogatta is. Például fegyvereket szállított neki, növelve ezzel a feszültséget Kínával. Ha Tajvan 2024-ben lépéseket tesz a formális függetlenség felé, az agresszívabb kiállást vagy akár katonai akciót válthat ki Kínából.