Noha a közvélekedés szerint a kannabisz lényegesen gyengébb drog, mint a többi szintetikus anyag, és a szülők sokszor fellélegeznek, ha tizenéves gyerekükről kiderül, hogy füvet szív és nem mást, el kell oszlatnunk ezt a tévhitet.
Ahogy a Science News beszámolt róla, a mai kender THC-tartalma sokkal magasabb, mint a korábbiaké – az új, nemesített növények több tetrahidrokannabinolt (a növény pszichoaktív vegyülete) tartalmaznak, mint a régiek. Számszerűen 1995-ben a THC átlagosan 4 százalék volt a növényben, ma viszont már a 20 százalékot is elérheti.
A marihuána szívására vonatkozó legkorábbi bizonyítékok egy része Hérodotosz ókori görög történetírótól származnak, aki lejegyezte, hogy a közép-ázsiai sztyeppéken már kulturális eseményeken és/vagy temetési szertartásokon szívtak kannabiszt. A Selyemút Pekingtől Velencéig az anyag cseréjét, kereskedelmét is biztosította.
Idén tavasszal robbant a hír, hogy egy spanyol barlangban olyan hajszálakat találtak, amelyek pszichoaktív anyagokat tartalmaznak. Az Es Cárritx barlang Kr. e. 1400-tól Kr. e. 800-ig kultikus temetkezési hely volt, ahol több mint 200 felnőttet és gyermeket temettek el. A fellelt hajszálak elemzéséből az derült ki, hogy az itt eltemetett emberek haláluk előtt egy évig használhattak tudatmódosító szerként kannabiszt. De ősi és tradicionális szokás ide vagy oda, résen kell lenni a világ nagy részén még mindig tiltott, bár könnyűnek mondott szerrel.
A kannabisz „szabadidős használata” Amerikában 24 államban engedélyezett, orvosi célra 38 államban használják, és mivel ilyen elterjedt, az emberek nagy része azt gondolja, biztonságos, ám ez tévedés! Nem direkt módon, de befolyásolja az agy kémiai összetételét, és akár egész életen át tartó változásokat okozhat, főleg a fiatal agyban. Idegtudósok szerint a koncentrált kannabisztermékek olyan erősek lehetnek, és annyira különböznek magától a kannabiszként ismert növénytől, hogy talán más nevet kellene nekik adni.
használata különösen a fejlődésben lévő serdülőkori agyra veszélyes, amiben a kapcsolatok még csak formálódnak, megerősödhetnek vagy megszakadhatnak.
Az anyag az endokannabinoid rendszer egyik fő receptorához, a CB1-hez kötődik. Ez a rendszer fontos szerepet játszik az agy szerkezetének érésében, a szervezet működésében, például a homeosztázisban, bizonyos agyi funkciók szabályozásában (szorongás, fájdalom, memória), és az immunrendszer működésében. Állatkísérletek kimutatták, hogy serdülőkorban a THC csökkentheti az agy CB1-receptorait, és hosszan tartó memória- és tanulási problémákhoz vezethet: négy éve serdülő patkányokat THC-vel injekcióztak be, és megfigyelték, hogy a más idegsejtekkel összekapcsolódó idegsejtnyúlványok megrövidültek, ami megzavarta a prefrontális kéreg áramkörét.
Ezen felbuzdulva tizenévesekkel is végeztek kísérleteket, közel 1600 mágnesesrezonancia-képet elemeztek 800 serdülő agyáról (akik átlagosan 14 és 19 évesek voltak), és kiderült, hogy a kannabisz használata hozzájárul a prefrontális kéreg elvékonyodásához. A kutatók azt feltételezik, hogy ez a folyamat összefügghet az idegsejtnyúlványok megrövidülésével, amit a patkánykísérletben leírtak.
12–17 éves kamaszokkal is végeztek vizsgálatokat, és megfigyelték, hogy körülbelül kétszer nagyobb valószínűséggel alakult ki depresszió vagy öngyilkossági késztetés a kannabiszt használóknál (már akkor is, ha nem voltak függők), mint azoknál, akik egyáltalán nem éltek a szerrel. Függőség esetén ez persze még tovább fokozódott.
Szomorú, hogy már a kamaszoknak is szüksége van pótszerre, ami segít a mindennapi problémák, a feszültség, a harag kezelésében. Ezek a stresszfaktorok felerősödtek az elmúlt négy évtizedben, és tény, hogy a kannabisz sikerrel kúrálja a szorongásos tüneteket, de ha a hatása elmúlik, még erősebben tér vissza a stressz. Így növekszik fokozatosan a szerhasználat mennyisége.
Egy ausztrál és új-zélandi fiatalok körében végzett tanulmány azt vizsgálta, milyen hatással van a fiatalkori szerhasználat a későbbi évekre, és kiderült, hogy akik már 17 éves koruk előtt használtak szert, azok 30 éves korukra nagyobb valószínűséggel váltak marihuánafüggővé, más drogokat is használtak és öngyilkossági kísérleteik is voltak. Közülük sokan nagy eséllyel a középiskolát sem fejezték be.
Összefüggést találtak a kannabiszfüggőség és a skizofrénia kialakulása között is: egy közel 7 millió, 16 és 49 év közötti dán bevonásával végzett tanulmány során kiderült, hogy a 16 és 25 év közötti férfiaknál szerhasználat nélkül a skizofrén esetek körülbelül 15 százaléka elő sem fordult volna (nőknél 4 százalékra becsülik ugyanezt a számot).
(Borítókép: Lauren DeCicca / Getty Images)