Ahogyan az elmúlt öt évben mindig, a világ óceánjaiban tárolt hő mennyisége a valaha volt legnagyobb mértékben nőtt 2023-ban is – írja a Nature. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a légkörbe jutó, emberhez köthető üvegházhatású gázok kibocsátása sem mérséklődött.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni a globális felmelegedés és a klímaváltozás visszafordíthatatlan következményeit, az eredmények alapján azonban továbbra sem látszik érdemi változás az életvitelünkön. Legalábbis egy január 11-én publikált tanulmány ezt mutatja, amely szerint
a világ óceánjai több hőt nyeltek el 2023-ban, mint bármely más évben a feljegyzések kezdete óta.
Az eredmények a pekingi Kínai Tudományos Akadémia Légkörfizikai Intézete (IAP) által vezetett éves tanulmány legújabb frissítései. A kutatók szerint az óceánok 2019 óta minden évben rekordmértékben melegszenek fel. A kutatásban öt ország 19 szervezetének összesen 34 tudósa vett részt– írja a Nature.
Cheng Lijing, az IAP oceanográfusa és a tanulmány vezető szerzője szerint az eredmények az emberi eredetű üvegházhatású gázok növekvő mennyiségét tükrözik a légkörben.
Az óceánok tárolják a Föld rendszerében lévő hőfelesleg 90 százalékát. Amíg az üvegházhatású gázok szintje magas marad a légkörben, az óceánok folyamatosan energiát vesznek fel, ami az óceánok hőjének növekedéséhez vezetnek
– magyarázta.
Cheng és szerzőtársai két, az óceánok hőtartalmára vonatkozó adatsort tanulmányoztak: az egyiket az IAP-tól, a másikat pedig az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatalának Nemzeti Környezetvédelmi Információs Központjától (NCEI).
Az IAP adatai azt mutatják, hogy az óceánok felső 2000 méterében tárolt hő mennyisége 2023-ban 15 zetajoule-lal nőtt a 2022-ben tárolthoz képest. Ez óriási mennyiségű energia – összehasonlításképpen a világ teljes energiafogyasztása 2022-ben nagyjából 0,6 zetajoule volt. Az NCEI 2023-as növekedési értéke 9 zetajoule. A két szám közötti eltérést a szervezetek által alkalmazott számítási és adatminőség-ellenőrzési módszerek okozzák.
Az óceánokban végbemenő kisebb változások is messzemenő hatásokat okozhatnak. Például a tengerszint jelenlegi emelkedésének körülbelül 50 százaléka az óceánok tágulásának tulajdonítható, amikor a vizek felmelegednek. Az óceánok gyors felmelegedése ráadásul a szélsőséges időjárási események felerősödéséhez vezethet, mivel az óceánok közvetítik a globális időjárási mintákat, amelyek meghatározzák a csapadékot, a szárazságot és az áradásokat.
Emellett azonban az élővilágra is visszafordíthatatlan hatása lehet az óceánok felmelegedésének. William Cheung, a vancouveri British Columbia Egyetem tengerökológusa szerint az óceánok felmelegedése a tengeri élőlények eloszlásának megváltozásához vezethet, aminek következtében egyes fajok a sarki régiók vagy a mélyebb vizek felé költözhetnek. A szakember szerint a melegebb óceán változásokat idézhet elő a biológiai események, például a vándorlás és a szaporodási ciklusok időzítésében, és befolyásolhatja a tengeri lények testméretét.
(Borítókép: Rowan Coe / Getty Images / 500px)