Most már jó ideje nyakunkon a tél, ami az elmúlt évekhez képest szinte szokatlanul hideg, de a gyerekekkel még mindig harcolni kell, hogy vegyenek sapkát, sőt sokszor magunkon is erőt kell venni, hogy feldobjuk a kötött fejfedőt. Persze, hiszen senki sem szeret vakarózni, mert a meleg gyapjúsapkák homlokkaparászást, ideges tarkómasszázst, fülpiszkálást okoznak. Hogy miért kergetik az őrületbe az embert a kötött ruhák, annak tudományos alapja van.

A csodálatos norvég mintás pulóver a skandinávok emblematikus ruhadarabja, meleg és pompázatos színeivel feldobja a szürke hétköznapokat, de ez is irdatlanul tud viszketni, ezért Ingun Grimstad Klepp oslói etnológus és ruhakutató, az Oslo Metropolitan Egyetem professzora, aki a fenntartható textileket és ezek zöldmosását, használatát kutatja, a miértek nyomába eredt.

Melegben hűt, hidegben fűt

Vizsgálódásai során arra jutott, azt, hogy egy adott gyapjú ruhanemű okoz-e viszketést, vagy sem, a szálak vastagsága és lágysága/keménysége határozza meg. A vastagabb rostok kevésbé rugalmasak, ezért jobban irritálják a bőrt. Ami biztosan nem okoz viszketést, az a merinói juh vagy az alpaka, de mindenképp vékonyabb gyapjútípus. Persze ott van még a kecske-, teve-, nyúl- és egyéb gyapjú is, mert a gyapjú kifejezés a ruhagyártásban felhasznált bármilyen típusú állati szálra utalhat.

A merinói gyapjú egyébként azon ritka anyagok közé tartozik, amelyek száradás közben hőt termelnek. Amikor a gyapjúruha nedves lesz, a víz beszorul a rostok porózus szálai közé, a hidrogénkötések felbomlanak. Ez olyan kémiai reakciót hoz létre, ami hőt termel.

Klepp szerint ha megszoktuk, hogy főleg puha pamutot viselünk, akkor esélyes, hogy a gyapjú viszketést okoz majd. De irritációhoz vezethet a lanolin is – az a viaszszerű anyag, amit a gyapjas állatok faggyúmirigyei választanak ki –, és bár nagyon jó bőrhidratáló, vannak, akiknél allergiás reakciót válthat ki.

A ruhadarabok különféle szálakból állnak, ezek lehetnek gyapjú- és pamutrostok, de persze nem természetes, szintetikus komponensekből is állhatnak, például poliészterből.

Testünk folyamatosan nedvességet bocsát ki, van, amikor látszik is az izzadság, de általában nem észlelhető, mivel párolog. Ez a nedvesség összetapasztja például a pamuttextília szálait, emiatt a ruha vizes és hűvös lesz, gondoljunk csak az átizzadt pólókra nyáron. A gyapjúruhák szálai viszont még akkor sem csomósodnak össze, ha nedvesek lesznek, mert ugyan felszívják a nedvességet, de közben kialakítanak egy szigetelőréteget is a bőrön azzal, hogy lezárják a levegőt.

Tökéletes szigetelő

Klepp szerint a levegő szigetel a legjobban, ezért fontos, hogy lezárjuk. Ezt a feladatot tökéletesen ellátják a pehelykabátokban használt pehely- és szintetikus anyagok, amik nagyon vastag levegőréteget hoznak létre, és így jól melegítenek, de a nedvességet nem engedik távozni, nem úgy, mint a gyapjú. Aktívabb élethez, sportoláshoz a pehelyruhák helyett tehát válasszunk gyapjút a hidegben. Ráadásul mivel a gyapjú meleg, nem is kell olyan sok réteg ahhoz, hogy ne fázzunk, és így könnyebb ruházat is elég.

Egy kísérlettel igazolhatjuk Klepp állításait: vegyünk fel gyapjúzoknit és gumicsizmát, és így lépjünk bele egy tócsába, majd csináljuk meg ugyanezt pamutzokniban. Az eredmény megjósolható: a pamutzokniban nagyon fázni fog a lábunk, mert a nedvesség nem tud kijutni a vízálló csizmán keresztül, a gyapjúzokniban nem fogunk fázni.

És ha még ez sem volt elég ahhoz, hogy lecseréljük minden ruhadarabunkat gyapjúra, akkor gondoljunk arra, hogy a gyapjút nem is kell olyan gyakran mosni, hiszen nem lehet beleizzadni, elég csupán kiszellőztetni.