Az űrhajók, űrszondák és darabjaik az emberi bolygókutatás korai mérföldkövei, amik talán igazi régészeti leletek lesznek idővel. De most inkább nevezzük őket szemétnek, mert azok is.
Lezuhant űrhajók, eldobott fúrók, járműdarabok tarkítják az ember érintésétől még szűz marsi tájat. Egy új térkép felfedi az elmúlt 53 évben a Marson landolt űrhajókból származó törmelékek helyét, beleértve a mára megszűnt Ingenuity helikoptert is.
A hulladékok komponensei fém leszállóberendezések darabkái, hőpajzsok, ejtőernyők, rotorlapátok, fúrószárak, de még szövethálók is. Már több mint 7000 kilónyi van a vörös bolygón, mert miután az űrszondák elérik a 140 millió mérföldnyire lévő bolygót, és teljesítik missziójukat, ottmaradnak űrszemétként.
A szovjet Marsz-2 űrszonda 1971 májusában zuhant le első ember alkotta tárgyként a Mars felszínére, de a NASA Ingenuity helikoptere talán a leghíresebb Mars-landoló. Az Ingenuity 2021. február 18-án landolt ott a NASA Perseverance roverjének hasához rögzítve, április 19-én emelkedett fel a bolygó felszínéről, és ezzel bizonyította, hogy lehetséges a motoros, irányított repülés a Marson.
További négy repülést követően új küldetésbe kezdett. A január 18-i repülésről készült felvételek azt mutatják, hogy egy vagy több rotorlapátja megsérült leszállás közben, ezzel befejezte sikeres misszióját. De ott hagyta a hátlapját, a hőtakarót és a szövethálót.
Közel 20 leszállás történt a Mars felületén, a lezuhant leszállóegységek közül sok töredékként maradt meg. Például a NASA Mars Polar Lander, amely 1999 decemberében zuhant le a bolygó déli pólusán, az olasz Schiaparelli, ami 2016 októberében landolt a Mars felszínén. A NASA Opportunity roverje 2004-től 2018 közepéig működött, de nem kevés szemetet hagyott maga után, miközben áthaladt a vörös bolygón.
Dr. James Blake, a Warwicki Egyetem űrszemétkutatója fenntartható űreszközök gyártását javasolja: az alkatrészek megmaradnának, nem a Marson maradnának, és az űrszondák a misszió végeztével visszatérnének a Földre.