Fekete Csaba Csongor, 20 éves tapasztalattal rendelkező MI-szakértő a mesterséges intelligencia és üzletfejlesztés témakörben szerzett hírnevet magának. Most arról kérdeztük, kell-e félnünk az AI-tól, elveheti-e a munkánkat, és miért illene szebben beszélni róla.
Fekete Csaba Csongor 1999 óta dolgozik a mesterséges intelligenciával az adatalapú üzleti megoldások és fejlesztések területén. Legutóbbi projektje az Európai Űrügynökséggel létrehozott geotargetációs modell, a BeSpatialAi. Az AI jövőjéről, potenciális veszélyeiről és a hozzá való jó viszonyulásról is beszélgettünk.
Fekete már a mesterséges intelligencia itthoni hajnalán, 2005-ben az üzleti szférában is a bevezetésén ügyködött. Már ekkor jók voltak a magyar fejlesztések, olyannyira, hogy ők szolgáltattak AI-alapú modelleket más országoknak is, például Romániának, Csehországnak, Romániának, UAE-nek. Ezek főleg értékesítésben játszottak szerepet. Ahogy mondja,
a 2000-es években már mesterségesintelligencia-algoritmusok léteztek, neurális hálózatok, csak a számítási kapacitás volt más, mint ma, mikor összetettebb hálózatok mélyebb összefüggéseket ismernek fel.
Üzleti aspektusból az AI-alapú fejlesztések támogatják a marketingmunkát is, például abban, hova mit érdemes építeni, a versenytársak milyen messze vannak. „Vagy akár a digitális hirdetéseknél segít a területek kettéválasztásánál, hová érdemes költséghatékonyan hirdetni.”
Fekete Csaba Csongor szerint az AI-t övező félelmek alaptalanok, a mesterséges intelligencia egy eszköz, ami segít nekünk, nem mumus. Olyan munkákat végeztethetünk el vele, amivel felesleges egy kreatív embernek bíbelődni, vagy olyat, ami lényegesen gyorsabb, mintha mi csinálnánk. Ilyen például a magyar fejlesztésű röntgenelemző szoftver.
Kiegészítheti az orvosi-gyógyítói munkát, például a radiológia területén sokkal pontosabb és korai szakaszban daganatfelismerésre képes egy-egy leletből, de azért nem kell rábízni teljesen a döntést, legyen ott egy szakorvos, aki kontrollálja, hatékonyságot lehet vele növelni.
A környezetvédelem területén is hasznosíthatjuk, ahogy Fekete elmondja, ő is az Európai Űrügynökséggel (ESA) dolgozott egy olyan projekten, amiben az AI naperőműfarmok optimális telepítésének adatait elemezte.
Általánosságban elmondható, hogy az „AI sokkal több munkát generál, mint amennyit elvesz, akiket pedig helyettesít, azok magasabb hozzáadott értékű munkát tudnak végezni. Olyan feladatokat is meg tud oldani, amit az ember nem, mert nincs rá kapacitásunk, nem tudunk annyi dimenzióban lenni egyszerre, mint ő.”
Szintén az ESÁ-val közös projekt a geotargetációs modell kidolgozása, ami a marketingeseknek segít azzal, hogy kiegészíti a Google hiányosságait. A modell képes megjósolni, hol vannak a vevők, mi egy adott terület profilja, mert az űrügynökség 10x10 méterenként vesz mintát a Földről. Ezt az infrarétegeket is megkülönböztető térképet használják fel, ami az űrtudomány eszközeivel segít a potenciális hirdetési lokációk meghatározásában.
Fekete szerint nyugodtan mondhatjuk, hogy az AI megjelenése és használata kulturális forradalom, mert átalakítja a munkát és óriási a tudományra gyakorolt hatása. Mikor még az AI-modell tervezőjét is AI tanítja, rettentően gyors tudományos eredmények várhatóak. Például a matematikában, amiről a Nature cikkezett nemrég a geometriai AI-áttörésekkel kapcsolatban.
A művészetekre gyakorolt hatása jó kérdés, de Fekete szerint az AI mellett ott kell lennie egy művésznek, aki tudja, mit akar, mit közvetítene, ez csak egy eszköz a kezében, ami egy másmilyen kifejezést segíthet.
De mi a helyzet a nagy félelemmel, hogy öntudatra ébred? Fekete Csaba Csongor szerint ez leginkább a Reinforcement Learning területén lehetséges (a megerősítési tanulás (RL) a gépi tanulás egy részhalmaza, amely lehetővé teszi az AI által vezérelt rendszer számára, hogy próbálkozásokon és hibákon keresztül tanuljon, a műveleteiből származó visszajelzések felhasználásával – A szerk.), aminél van célfüggvény.
Sokféle modellje van, de az alap az, hogy van egy állapot, vannak cselekvési lehetőségek, új állapot, amit kiértékel, és ebből építkezik tovább. Ilyenek az önmagukkal játszó számítógépes játékok. Mindig az a kérdés, az aktuális lépés mennyire jó, végeredmény szempontjából mennyire megfelelőek. Ez a típusú modell mindenben veri az embereket.
Fekete szerint a jövőben az lesz a tendencia, hogy önmagában egy-egy modell nem lesz elég jó, kombinálni kell őket. Szerinte az RL területén jelenik meg majd egy új populáris modell, mint most a ChatGPT. „Ami már jelentős részben az RL-nek köszönheti erejét.”
Fekete Csaba Csongor érdekes gondolatmenete viszont arra is ráébreszthet minket, hogy eddig nem jól kommunikáltunk a mesterséges intelligenciáról, ugyanis
Ha nem ébred öntudatra, akkor mindegy, nem történik semmi, de ha igen, akkor azt fogja megtanulni és megtudni tőlünk, hogy ellenségek vagyunk, hiszen ezt ismételgetjük, ezt gondoljuk róla. Pedig úgy kellene kezelni, tudásbázisilag legalábbis, mint egy gyereket. És annak sem mondjuk, hogy nagy diktátor lesz belőled, aki majd elveszi az emberek munkáját, elpusztítja a világot...
Szerinte a mesterséges intelligenciában a legnagyobb veszély maga az ember, hiszen milyen célra fogja felhasználni? A rossz felhasználásról nem az AI tehet, csakis a kezelő.
(Borítókép: Fekete Csaba Csongor. Fotó: Kaszás Tamás / Index)