A NASA új projektjének űreszköze, az Odie névre keresztelt holdkomp feltehetően február 22-én landol majd a Holdon. Az esemény történelmi jelentőségű lesz, mivel a környezettanulmányt végző eszköz az ember újbóli holdra lépését készíti elő. A kilövést a SpaxeX Falcon 9 rakéta segítette.
Az Odie vagy IM–1 becenévre hallgató Odysseus holdkomp célja, hogy az 1972–es Apollo–17 küldetés óta először újra ember és újra amerikai lépjen a fényes égitestre. A kis kabint az Intuitive Machines, egy houstoni székhelyű cég fejlesztette a Commercial Lunar Payload Services programján keresztül. Az Odie várhatóan február 22-én száll le a Hold felszínén.
Miért nem volt több mint 50 éve ember a Holdon, noha ez közel s távol a legszebb és legizgalmasabb égitest, amit a Földről láthatunk? Prózai oka van a késlekedésnek: a holdmisszió igen drága, és nincs mögötte kellő politikai akarat. Eddig legalábbis nem volt meg az a hajtóerő, ami a hatvanas években a szovjet–amerikai űrverseny idején. Akkor komoly hidegháborús előnyre tett szert, aki először hódította meg a világűrt, és mivel a szovjeteké volt az első műhold, holdszonda, állat és ember az űrben, az amerikaiak becélozták és teljesítették a holdra szállást.
De az emberek elvesztették érdeklődésüket a holdhódítás iránt, úgyhogy felesleges pénzkidobásnak tűntek az újabb missziók. Ma azonban, amikor már magánemberek is befektetnek az űr kolonizációjába, amikor az űr feltérképezését már nemcsak a kíváncsiság, az idegen élet keresése, de egy potenciális új bolygóhaza felkutatása is motiválja, újra fókuszba került a Hold meghódítása.
A NASA az elmúlt években újból felfuttatta azoknak a robotűrhajóknak a fejlesztését, amelyek a bolygó erőforrásait vizsgálnák, például a potenciális holdi víz jelenlétét, mielőtt még az évtized vége előtt űrhajósokat küldene a Holdra. Az Odie-t egy SpaceX Falcon 9 rakéta lőtte ki Föld körüli pályára február 15–én a NASA floridai Kennedy Űrközpontjából, majd a rakéta levált Odie-ról, így a Holdra leszálló egység egyedül repülhet át az űrön.
A robotűrhajó a fedélzetén található csillagtérképről tájékozódik, akkumulátorait a Nap felé fordulva tölti fel. Az Odie nagyjából akkora, mint egy telefonfülke, és saját motorral is rendelkezik. Most egy ovális pályán halad a Föld körül 380 000 kilométerre tőlünk. A Hold várhatóan gravitációs vonzásával húzza majd felszíne felé, s a landolás február 22-én történik egy kráternél, a Hold déli pólusa közelében. De ha kudarcot vall, akkor csak egy lesz a dugába dőlt holdra szállási próbák közül.
Januárban üzemanyag-szivárgás miatt nem sikerült a landolás az Astrobotic Technology Peregrine-jének, 2023-ban két küldetés is besült orosz és japán részről, de Kínának és Indiának is van holdra szállója. A mostani Odie-misszió felderítő küldetés, melynek célja a Hold környezetének felmérése, hogy a NASA 2026 végén az Artemis programon keresztül embert is küldhessen az égitestre.
A Hold déli pólusa, ahol a tervezett landolásra sor kerül, populáris terület a nemzetközi űrversenyben, mivel a régiót vízjégraktárak otthonaként tartják számon. Az értékes erőforrást ivóvízzé alakíthatják át az űrhajósok, vagy akár rakéta-üzemanyaggá az űrbe mélyebbre ható küldetésekhez.
Az Odie fedélzetén hat NASA-rakomány is van, ezek között található rádióvevő rendszer, amely a Hold plazmáját vizsgálja, amit a napszelek és a Hold felszínére eső töltött részecskék hoznak létre. De a jövőbeni holdra szállási küldetésekben hasznos új érzékelőt, a Navigation Doppler Lidart is viszi magával, ami nagy segítség a precíziós leszállás végrehajtásában: lézersugarat lövell a földre, méri az űrhajó sebességét és repülés irányát.
A leszállóegység technológiai és műtárgyakat is szállít. Az egyik a Columbia Sportswear által kifejlesztett speciális szigetelőanyag, ami megvédheti Odie-t a Hold szélsőséges hőmérsékleti ingadozásaitól. De ott lesz 125 kis rozsdamentes acél Jeff Koons holdszobor is, amelyek a holdfázisokat ábrázolják.
A művész elmondta, hogy a miniatűr szobroknak nevet is adott a történelem nagy alakjairól, OTT van köztük például Leonardo da Vinci, Ada Lovelace, Billie Holiday és Platón is.
A műtárgyaknak a Holdra szállítása a projekt első lépése volt, a második, hogy elkészítette a szobrok nagyobb üvegmásolatait, melyeket gyűjtők vihetnek haza. A harmadik egy NFT, vagyis non–fungible token, ami egy olyan digitális eszköz metaadatokkal, amely bizonyítani tudja egy virtuális vagy kézzelfogható alkotás (kép, videó, hangfájl) eredetiségét és tulajdonjogát. Ez az NFT a holdra szállást mutatja be.
Az Odie-ban ott lesz az EagleCam kamerarendszer is, amelyet a floridai Daytona Beach-i Embry-Riddle Aeronautical University hallgatói fejlesztettek ki, hogy fotózza a landolást. Az eszköz a felszín közelében „leugrik” az Odie-ról és rögzíti a leszállás képeit.