Bár a mesterséges intelligencia nem létezik olyan régóta, az eredmények azt mutatják, már hatással van a nyelvünkre. Ugyanúgy, ahogy befolyásolja a társas kapcsolatainkat, a munkahelyi kommunikációnkat és a másokkal való interakciónkat is.
Az emberi kommunikáció, elsősorban az összetett nyelvhasználat speciálisan egyedi, ez az egyik fő faktor, ami megkülönböztet minket állati rokonainktól. Mi akkor is variáljuk az alanyokat, igéket és tárgyakat, ha nincs semmi mondanivalónk, ha köntörfalazunk, hazudozunk vagy teljesen értelmetlen zagyvaságokat hordunk össze. Közben még a hanggal és az érzelmekkel is játszunk, hogy több jelentést adjunk ugyanannak a szónak. Végtelen mennyiségű mondatot alkothatunk több ezer szóból, és aki kicsit igényesebb a nyelvhasználatra, meg is teszi.
Az állatok csak az alapvető, túlélésükkel kapcsolatos témákban nyilvánulnak meg, az evés, a veszély, a fenyegetés vagy a béke kényszerítheti ki kezdetleges kommunikációjukat. Ilyenkor dörmögnek, morognak, ugatnak, kiáltoznak, valószínűleg őseink, a hominidák is ezt tették, míg nem fejlődött ki a komplex emberi nyelv. Évmilliókkal ezelőtt a hominid és a csimpánz vonal elvált egymástól, utóbbi soha nem fejlesztett ki nyelvet, agya nem volt képes rá. De bizonyos elméletek szerint a korai emberek használtak jelbeszédet, akár szavakat is. Darwin úgy vélte, mielőtt a hominidák megtanultak beszélni, énekeltek. Valószínűleg a társadalmi kötelékek fenntartására és a csecsemők megnyugtatására.
A nyelvek évezredekkel ezelőtt fejlődtek ki egy ősi alapnyelvből, amit valószínűleg először Afrikában beszéltek. Ez a nyelv terjedt el a világon akkor, amikor az ősök 70 ezer évvel ezelőtt elvándoroltak Afrikából.
Az informatikusok már régóta törekednek arra, hogy interakcióra képes nyelvi modellekkel rendelkező gépet építsenek. Egészen a közelmúltig a számítógépek nem voltak képesek koherens mondatokat alkotni, maximum nevetséges halandzsákra futotta tőlük. De ma már az AI chatbot és a virtuális asszisztensek válaszolnak kérdéseinkre, és humán módon kommunikálhatnak velünk. A mesterséges intelligencia beszivárgott az egészségügyi és pénzügyi intézményekbe, de sok vállalkozás is használ már különféle mesterségesintelligencia-alapú eszközöket.
A nyelv olyan, mint egy élő szervezet, folyamatosan fejlődik, hogy alkalmazkodjon szükségleteinkhez. A fő különbség a mesterséges intelligencia és az emberi között az, hogy az AI-rendszerek hatalmas mennyiségű információt képesek gyorsan és hatékonyan elnyelni és tárolni. Ezért a szoftver pontosabb nyelvtanilag és gazdagabb szókincsileg, mint egy ember, de a nüanszokhoz és az érzelmekhez nincs érzéke. Nem érti a kontextust, a célzásokat, a rejtett tartalmat, a humort.
Vagyis amikor az AI beszél vagy ír, fogalma sincs, mit mond, noha több ezer szót tud lefordítani más nyelvekről, de nem tudja megérteni.
A gépi fordítás árnyalatok nélküli, és ez sajnos a mi nyelvhasználatunkra is kihathat. Az egyszerűsödés igazából már az internet és a mobiltelefon elterjedése óta megfigyelhető, mert a kommunikációnk a gyorsaságra és a szimplifikációra törekszik. Az AI egyik legjelentősebb vívmánya a nyelvi korlátok áttörése, és noha értelmezése tökéletlen, azonnal lefordít és értelmez több száz nyelvet. Így aztán valószínűleg egyre kevesebben fognak idegen nyelveket tanulni, hiszen a gépi fordítás nyelvi modelljeire támaszkodhatnak.
Egy tanulmány elemezte a Gmail eszközét, amely lehetséges válaszokat javasol a kapott e-mailekre. Azt találta, hogy az általa kínált felszólítások sokkal pozitívabb hangvételűek, mint amit az emberek általában használnak. A levelezőrendszer talán hosszú távon képes megváltoztatni az emberek egymás közötti kommunikációjának módját és nyelvét. De az AI segíthet a nyelvek megőrzésében is: a közelmúltban a technika segítségével mesterségesintelligencia-algoritmusokat használtak több ezer afrikai nyelv konzerválására és integrálására.
Talán megtanulunk egyre világosabban kommunikálni a hangvezérelt mesterséges intelligencia használata miatt. És ha eget rengető változások nem is lesznek a nyelvhasználatban, hiszen ezt jellemzően a társadalmi konvenciók irányítják, de bizonyos szakmai szókincsek csökkenésére lehet számítani, mivel azoknál a munkáknál, amelyeknél az AI ügyesen helytáll, nem lesz szükség a terminológiára. Ez bekövetkezhet a mezőgazdasági, ipari repetitív, monoton, tehát robottal kiváltható posztoknál. De hát ez nem nagy baj, valószínűleg nem sokan fognak panaszkodni amiatt, hogy már nem ismerik az eke alkatrészeinek nevét.
Prószéky Gábor már két évvel ezelőtt azt mondta a Nyelvtudomány Kutatóközpont és a European Language Resource Coordination közös konferenciáján, hogy a mesterséges intelligencia átszövi mindennapjainkat a mezőgazdaságtól az önvezető autókig. Nyelvészeti szempontból már most számos alkalmazása eléri és meg is haladja az emberi munka eredményességét. Az automatikus beszédfelismerés, a szövegleíró szolgáltatások, a chatbotok, a szentimentelemzés, a névelem-felismerés és a gépi fordítás mind jó példák erre. Fontos kiemelni, hogy míg nagy nyelvek esetében már eredményes eszközök jöttek létre komplex feladatokra is, kisebb nyelveknél, mint például a magyar, ez még várat magára. Erre erős hatással van nemcsak az, hogy milyen mennyiségű, hanem az is, hogy milyen minőségű nyelvi adat áll rendelkezésünkre a fejlesztéshez.