Az akár gyümölcsön vagy kenyérhéjon megjelenő járomspórás penészfertőzés ritka esetben súlyosan megbetegítheti az embert, amire egyelőre nincs hatékony gyógyszer. A Szegedi Tudományegyetem Mikrobiológiai Tanszékén számítógépes szimulációkkal keresik az eredményes kezelést. Az intézmény közlése szerint a módszer a jövőben a vakcinafejlesztésekhez is használható lesz.
A járomspórás gombák a környezetünkben mindenhol előforduló fonalas gombák. Otthonában is találkozhat vele az ember akár egy penészes gyümölcs vagy kenyér héján. Ezek a gombák nagyon ritkán, de megbetegíthetik az embert.
A mukormikózis a bőrön súlyos szövetelhalással járhat, de kialakulhatnak tüdőt, illetve központi idegrendszert érintő fertőzések is. A betegség halálozási rátája a szakirodalom alapján 60–90 százalék közé tehető. A pandémia alatt az ilyen gombafertőzések száma jelentősen megnőtt, különösen Indiában és Amerikában.
A járomspórás gombák ellen jelenleg nem áll rendelkezésre hatékony gyógyszer. Az egyik leggyakrabban használt szer az amfotericin B, de ez károsítja a veséket. A másik probléma, hogy a gombák elleni, úgynevezett antifungális szerekkel szemben rezisztencia alakulhat ki. A Nagy Gábor Bolyai-ösztöndíjas mikrobiológus által irányított kutatás célja megérteni e rezisztencia kialakulásának molekuláris biológiai hátterét.
Azt írták: az ergoszterin az egyik fontosabb összetevője a gombák sejtmembránjának, szerepet játszik annak stabilitásában, szerkezeti kialakításában. Bizonyos antifungális szerek az ergoszterin előállítását gátolják, mások pedig a vegyülettel komplexet képezve megbontják a sejtmembrán szerkezetét – összegzi az MTI. A szegedi kutatók vizsgálatai azt mutatják, hogy a járomspórás gombák képesek előállítani olyan származékokat, amelyek stabilan beépülnek a sejtmembránba.
A szakemberek Nagy Gábor irányításával a többi közt számítógépes szimulációkat alkalmazva azt vizsgálják, hogyan hatnának az új antifungális szerek ezekre a folyamatokra. A kutatások hozzájárulhatnak új antifungális szerek kifejlesztéséhez, amelyek hatékonyabbak és kevésbé toxikusak, mint a jelenlegi kezelések, de a jövőben akár vakcinafejlesztéshez is felhasználhatók lehetnek az eredmények.