Egyre fiatalabb korosztálynál diagnosztizálják a végbéldaganatot, a tendenciák szerint öt éven belül minden negyedik-ötödik végbéldaganatos beteg az 50 éven aluli korosztályból kerül majd ki, ezért is fontos az egészséges étrend, a rendszeres mozgás és az elegendő alvás, valamint az időszakos böjt. Ugyanis az emésztőrendszeri betegségek megelőzésében is fontos szerepet kap a bél mikrobiom, vagyis a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok összessége, ami olyan egyedi, mint az ujjlenyomatunk – írja a semmelweis.hu.

A böjtölés élettani hátterére – vagyis az úgynevezett autofágia mechanizmusára – az utóbbi évtizedek kutatásai mutattak rá még inkább

– mondta Leiszter Katalin, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika adjunktusa.

Számos böjttípus ismert, de manapság az egyik leggyakoribb, és talán a hétköznapokban legkönnyebben kivitelezhető az úgynevezett 16/8-as időszakos böjt. Ekkor a nap 24 órájából 16 órát éhezik az ember, és a fennmaradó 8 órában – késő délelőttől kora estig – táplálkozhat, így 16 órában a hormonális változások következtében a sejtmegújulás, vagyis az autofágia előnyösebben működhet.

Van olyan típusú böjt is, amikor a hét öt napján a megszokott módon étkezünk, két napon – lehetőség szerint nem két egymást követő napokon – pedig csak minimális, 500–600 kilokalóriát fogyasztunk – ismereti a szakorvos.

Amit eddig ezekről a böjttípusokról tudunk, hogy hozzájárulhatnak a fogyáshoz, csökkenthetik bizonyos vérzsírok szintjét és gyulladásos faktorok termelését, vagy túlsúlyos páciensek esetében javíthatják az inzulinérzékenységet

– magyarázza.

Azt is hozzáteszi, hogy a böjt nem való mindenkinek, például nem javasolt várandós és szoptató édesanyáknak, gyerekeknek, illetve számos alapbetegség – például szív- és érrendszeri, anyagcsere-, daganatos- és nőgyógyászati betegségek, meddőség, alultápláltság, étkezési zavarok – esetén a böjt megkezdése előtt szükséges a kezelőorvossal konzultálni.

A gasztroenterológus kiemeli: a megfelelő mennyiségű és minőségű zöldség és gyümölcs fogyasztás, rostbevitel, valamint főként tiszta víz fogyasztása javíthatja a bélnyálkahártya állapotát, valamint gyorsíthatja azt az időszakot, amíg a táplálék a bélrendszerben tartózkodik.

Mindezek a tényezők együttesen csökkenthetik a daganatos betegségek, köztük a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, ami azért is fontos, mert előrejelzések szerint 2030-ra minden negyedik-ötödik végbéldaganatos beteg az 50 éven aluli korosztályból kerül majd ki.

A témával Friderikusz Sándor is foglalkozott podcastjában. A műsor vendége Schwab Richárd belgyógyász, gasztroenterológus volt, aki aláhúzta, hogy az egészségtelen életmód kikezdi és jelentősen tönkre is teszi a bélflóránkat, amin bizony igen sok minden múlik.