A két fotó egyikéhez az űrtávcső a közeli infravörös kameráját használta, ami pirosas képeket rögzített, a másikhoz a Mid-Infrared Instrumentet (MIRI), ami halványkék árnyalatokban ábrázol – olvasható a Livescience oldalon.

Mindkettőn látszanak az üregek, buborékok, amiket a fiatal, gyorsan növekvő óriáscsillagok „faragtak ki” a környező gázból és porból. Ilyen részletes képek a csillagszületésről még soha nem készültek, írták közleményükben a NASA képviselői.

Az NGC 604 a Messier 33-ban, avagy a Triangulum galaxisban található. Ennek a galaxisnak a mérete nem túl nagy, főleg a Tejútrendszerhez és az Androméda-galaxishoz képest.

A régióban körülbelül 200 csillag található, amelyek mindegyike vagy B típusú (magas hőmérsékletűek), vagy O típusú (a legmagasabb felszíni hőmérsékletű csillagok). Mind a két típus lényegesen melegebb, mint a Nap.

A NASA kutatói szerint igen ritka, hogy ilyen koncentrációban találhatók ilyen csillagok a közeli univerzumban. A mi Tejútrendszerünkön belül nincs hasonló régió.

A fotókon látható anyagfelhők főleg molekuláris hidrogénből és policiklusos aromás szénhidrogénekből (PAH-ok) épülnek fel, amik fontos szerepet játszanak a csillagkeletkezésben. A molekuláris hidrogén olyan halott csillagokból származik, amelyek szupernóvákban robbantak fel, de a PAH-ok eredete rejtélyes. A fő különbség a két kép között az, hogy a MIRI-képen kevesebb csillag látható, mert kevésbé ragyognak a közép-infravörös tartományban, a leghalványabb csillagok nem láthatók.