A „long Covid”-tüneteket, a memória- és koncentrációs problémákat agyi szivárgás okozhatja. Az úgynevezett agyködben szenvedő betegeknél az MRI-vizsgálatok kimutatták, hogy károsodtak az erek – olvasható a Nature Neuroscience-ben megjelent új tanulmányban.

A tudóscsoport, amelyben genetikusok is helyet kaptak, 32 ember agyát vizsgálta meg, akik közül 10-en gyógyultak fel a Covid–19-ből, és 22-en a Covidból. A hosszú tünetektől szenvedők fele arról számolt be, hogy agyi ködük van.

A vizsgálat alanyainál a véráramba fecskendezett festék megvilágította a vizsgált személyek agyát az MRI-vizsgálatok során. A festék beszivárgott az agyba, és olyan régiókban gyülemlett fel, amelyek szerepet játszanak a nyelvhasználatban, a memóriában, a hangulatban és a látásban.

A koronavírusból felépült emberekben a festéknek nem sikerült átjutnia a vér-agy gáton, mivel az ereken belül maradt. Ugyanez történt az agyköd nélküli koronavírus-betegeknél. De a 11, agyködben szenvedő résztvevő közül nyolcnál a festék átjutott az ereken és bejutott az agyszövetbe.

Ez az első alkalom, hogy kimutatták, a hosszú távú tünetekben szenvedőknél szivárgó vér-agy gátak lehetnek

– mondja Matthew Campbell, a tanulmány társszerzője, az ír Trinity College Dublin genetikusa.

A gát az ereket bélelő, szorosan összefonódó sejtekből áll, amelyek megvédik az agyat. Ha a gát lebomlik, a vérben terjedő vírusok behatolhatnak az agyszövetekbe, és károkat okoznak. Eszerint az agyködnek, ami a gondolkodás lassulását, a rövid távú emlékek felidézésének nehézségét jelenti, biológiai alapja van.

A kutatók most azt feltételezik, hogy az agyrázkódást átélő betegeknél tapasztalt vér-agy gát zavara a koronavírus hosszú távú következményére, az agyködre is vonatkozik.

A koronavírus agyra gyakorolt káros hatásaira vonatkozó bizonyítékok évek óta gyarapodnak. Sejteken és állatokon végzett vizsgálatok szerint a betegség tönkreteszi a vér-agy gát összetevőit, de a koronavírusban elhunytak boncolása is gáttöréseket tárt fel az agyban.