A cserepeshéjúaknak, azaz a chitonoknak egy új tanulmány szerint nagyon különleges szemeik vannak: a puhatestűek törzsébe tartozó állatkáknak a páncéljukon lévő látószervei négy különböző fázisban fejlődtek ki az evolúció alkalmával.
A kicsi, kagylóhéjas chitonoknak olyan szemeik vannak, mint az állatvilágban senki másnak. Egyes tengeri puhatestűek páncéljában több ezer kis „szemecske” van, aminek mindegyike rendelkezik egy aragonit nevű ásványból készült lencsével.
Bár ezek aprók és kezdetlegesek, de ezen érzékszervekkel feltehetően képesek látni, és a fény mellett a formákat is meg tudják különböztetni a különös lények. Más chitonfajok azonban kisebb „szemfoltokkal” rendelkeznek, amik inkább pixeles látást nyújtanak, hasonlóan a rovarok vagy a sáskarákok összetett szeméhez – olvasható a ScienceAlert tanulmányában.
Az írás szerint – amelyben azt vizsgálták, hogyan alakultak ki ezek a különböző látórendszerek – most meglepő evolúciós változást fedeztek fel ezekről a sziklákba húzódó élőlényekről. Őseik ugyanis négy különböző fázisban fejlesztették ki szemüket, aminek eredményeképpen ma két nagyon különböző típusú látórendszerük van.
A tanulmány ezzel azt bizonyította, hogy az evolúció mennyiféle megoldást hoz egy adott problémára.
Úgy indultunk el, hogy tudtuk, kétféle szem létezik, így nem számítottunk négy független eredetre. Az a tény, hogy a chitonok négyszer, két különböző módon fejlesztették ki a szemet, számomra eléggé elképesztő
– mondta Rebecca Varney evolúcióbiológus, a tanulmány vezető szerzője, a Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i munkatársa.
Az evolúciós történetnek a rekonstruálásához a kutatók a Santa Barbara-i Természettudományi Múzeumban őrzött példányokból vett DNS-mintákat hasonlítottak össze és elemezték, hogy összerakják a chitonok evolúciós fáját.
A vizsgálatok szerint a két vizuális rendszer kétszer fejlődött ki, mégpedig gyors egymásutánban. Furcsa módon azonban a hozzájuk hasonló vizuális rendszerrel kifejlődött csoportok nem a legközelebbi rokonaik voltak, hanem távoli, évmilliókra visszanyúló ősök.
Az egyik csoportban már 260-200 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszok megjelenésekor kialakultak a szemek, amelyeket egy másik csoport a jura idején, mintegy 200-150 millió évvel ezelőtt fejlesztett ki. Ezután a szemek másodszor is kifejlődtek 150-100 millió évvel ezelőtt, a kréta korban, így ezek a legkorábbi, úgynevezett lencseszemek, amelyekről tudomásunk van.
Végül a szemlencsék a chitonok evolúciós fájának egy másik ágában, a paleogén korban, 75-25 millió évvel ezelőtt alakultak ki újra.
A tanulmány azt is ismertette, hogy chitonok héjlemezén nyílások vannak, amelyeken keresztül a látóidegek áthaladnak. Az is kiderült, hogy a kevesebb nyílással rendelkező fajok általában kevesebb, összetettebb héjszemet fejlesztettek ki.
Másrészt a több nyílással rendelkező chitonok több és egyszerűbb szemgödröt fejlesztettek ki. Az, hogy ezek hogyan táplálják a vizuális információkat a chiton agyába, a folyamatban lévő kutatások középpontjában áll.