A maradványokat nyolc gödörből tárták fel Németország déli részén, olvashatjuk a Live Science-ben.

A nürnbergi építési munkálatok során előkerült gödrökben több száz felnőtt, gyermek és csecsemő csontvázát találták meg, amik a 15. század végéről és a 17. század elejéről származnak. A régészek kerámiákat és ezüstérméket is találtak, a radiokarbonos kormeghatározás kimutatta, hogy a kerámia az 1622 és 1634 között kitört pestisjárványok idejéből származik, az érmék 1619 körüliek.

Melanie Langbein, a nürnbergi örökségvédelmi osztály munkatársa szerint ilyen felfedezés még soha nem történt. Nürnbergben az 1533 és 1634 között tomboló pestisjárványok összesen nagyjából 30 000 ember életét követelték. Mivel nem tudták eltemetni ezt a rengeteg holttestet, a hatóságok elrendelték, hogy a város templomkertjein kívüli tömegsírokban földeljék el őket. A sürgős eljárás miatt nem tudtak figyelni a keresztény hagyományokra, nem lehetett klasszikus temetés sem, bár a városi temetőben is kijelöltek külön pestistemetői részt.

A középkori keresztény hagyomány szerint temetéskor az emberek fejét nyugat, lábukat kelet felé kellett elhelyezni, „hogy lássák, ahogy Krisztus kelet felől érkezik, ha eljön a végzet” – írta korábban a Live Science. Az új ásatások viszont ülő helyzetű, egymásra helyezett csontvázakat tártak fel, amik különböző irányokba néztek. A helykihasználás miatt még oldalsó fekvésbe is helyeztek el holttesteket, csecsemők és gyerekek kis helyet elfoglaló maradványait ékelték be a résekbe.