Különböző agancs- és csontleleteket tártak fel a suffolki Ipswichben – derült ki a BBC beszámolójából.

A városban az elmúlt húsz évben közel 40 ásatást végeztek a 9. század rejtelmei után kutatva, olyan értékes leleteket, mint most, azonban soha nem találtak, fogalmazott a két projektvezető, Isan Riddlet és Nicla Trzaska-Nartowski, akik nemrégiben adtak ki egy könyvet az 1974 és 1994 közötti ásatásaik alkalmával feltárt 1341 lelet és 2400 hulladéktöredék elemzéséről.

Mindig is az volt a szándékunk, hogy a könyv európai kitekintésű legyen, és Ipswichet a kora középkori világ középpontjába helyezze. Több olyan tárgy is van, amely külföldi kapcsolatokra utal, különösen Észak-Franciaország, Frízia (amit ma Hollandia, Németország és Dánia egyes részeiként ismerünk) és Dél-Skandinávia vonatkozásában

– mondták az elemzésről szóló nyilatkozatukban.

Ipswichet a Római Birodalom összeomlása után angolszász kereskedelmi kikötővárosként alapították, és az Európával folytatott tengeri kereskedelem révén virágzott fel. A most feltárt fésűket Skandináviában készítették, Ipswichbe a 9. század végén kerülhettek, a terület ugyanis akkoriban már viking uralom alatt volt – ennek kezdetét egyébként Kr. u. 869-re becslik.

A Suffolk Megyei Tanács Régészeti Szolgálata megjegyzi azonban, hogy a városban is készítettek fésűket, ezeknek azonban „jellegzetes helyi formái” voltak.

A legtöbb lelet eredetijét gímszarvasagancs-darabokból készítették, bár a vizsgálatok azt mutatták, hogy akadtak közöttük bálnacsontból formázott darabok is. A régészek ezek mellett brosstűformákat, tűket, szíjvégeket, szövő- és textilkészítő eszközöket, valamint néhány játékdarabot is megvizsgáltak, ezek a vikingek társasjátékok iránti lelkesedését igazolták.

Melanie Vigo di Gallidoro, a Suffolk Megyei Tanács védett tájakért és régészetért felelős helyettes kabinettagja elmondta: az elmúlt húsz év mintegy 40 ásatásának köszönhetően meggyőző képet kaphattunk arról, hogy a város jelentős szerepet játszott a középkori életben.