Holnaptól néven új sorozatot indítunk az Indexen. Célunk, hogy utánajárjunk, mi a hosszú élet titka, melyek az egészséges életmód alappillérei. Lesz szó táplálkozásról, mozgásról, alvásról, rossz szokásokról, stresszkezelésről, és még sok minden másról. Az első részben arra kívánunk választ adni, miért kell minderről beszélni.
„Ha egy kertész azt látja, hogy a kertjében a virágok és a növények sorra elhervadnak, akkor vajon mire gondolna? Nyilvánvalóan arra, hogy valami nem stimmel, nincsenek meg az egészséges fejlődéshez szükséges körülmények. Valahogy így van ez az embereknél is, mi más adhatna magyarázatot arra, hogy miközben az orvostudomány fejlettebb, a betegségekről többet tudunk, mint valaha, mégsem vagyunk képesek megelőzni a krónikus elváltozásokat, legyenek azok testi vagy lelki eredetűek.”
Máté Gábor kanadai–magyar orvostól származik az idézet, amelyet az Indexnek adott interjúban mondott még 2022-ben. Szavai alaposan elgondolkodtatták szerkesztőségünket, és azóta is jócskán értek minket olyan hatások – ilyen volt többek között a Netflixen bemutatott Kék Zónák című sorozat –, amelyek arra sarkalltak bennünket, hogy utánajárjunk: mi az egészséges életmód alapja, mi a hosszú élet titka?
Vajon a genetika számít? Vagy az, ahogyan élünk? Azon belül is a fizikai vagy a lelki aspektus? El lehet-e kerülni az időskori betegségeket, vagy késleltetni azok kialakulását? Mekkora a felelősségünk? És ha nagy, miért nem vagyunk képesek kitartani? Tényleg olyan szörnyű, ha a pillanatnak élünk? Vagy talán egy egész életen át minden egyes nap tudatosan kellene cselekedni? De akkor meg mi értelme van az egésznek?
Bizonyára sokakban megfogalmazódtak már ezek a kérdések, amelyeket évtizedekkel ezelőtt még valószínűleg az orvosunknak tettünk volna fel, esetleg elolvasunk néhány könyvet a témában, és azt tekintettük volna mérvadónak.
Ehelyett napjainkban gyakorlatilag belefulladunk a minket körülvevő információs tengerbe. Mindenre találunk bizonyítékot, és annak az ellenkezőjére is. Sok esetben a szakemberek között sincs egyetértés, és az egyes kutatásokban is nem ritkán ellentmondásokat találhatunk. Miközben őrült tempóban kapkodjuk a fejünket, általában észre sem vesszük: már rég vakvágányra kerültünk. Ha pedig mégis leesik a tantusz, áttérünk egy egészségesebbnek vélt étrendre, kipróbáljuk a legtrendibb mozgásformát, elmegyünk valamilyen kivizsgálásra, esetleg elkezdünk meditálni.
Lelkesedésünk, kitartásunk általában – tisztelet a kivételnek – tiszavirág-életű –, és amikor beleütközünk az első akadályba, legyintünk egyet, és azt mondjuk: majd holnaptól.
De tulajdonképpen mi mindenre kellene odafigyelni? Újonnan induló cikksorozatunkban az egészséges életmód öt alappillérét járjuk körül, a nagyobb témakörök az alábbiak lesznek:
Az Európai Bizottság együttműködésében megvalósuló Egészségügyi Országprofil minden évben alapos áttekintést nyújt Magyarország egészségügyi helyzetéről. A legfrissebb jelentést 2024 januárjában publikálta az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) és az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontja. A kiadvány számos olyan adatot, uniós összehasonlítást tartalmaz, mely azt jelzi: sürgősen változtatnunk kell.
1. Magyarországon a 100 000 főre jutó, megelőzhető és kezelhető halálozás aránya egyaránt közel kétszerese az uniós átlagnak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) listáján a megelőzhető halálokok között szerepel a magas vérnyomás, a dohányzás, a magas koleszterinszint, az alultápláltság, a szexuális úton terjedő betegségek, a szegényes étrend, a túlsúlyosság és az elhízás, a mozgásszegény életmód, az alkoholizmus, a szilárd tüzelőanyagok felhasználásából származó beltéri légszennyezés, a szennyezett ivóvíz és az elégtelen higiénia. A kezelhető halálozásra vonatkozó mutató ezzel szemben inkább az vetíti elő, hogy az adott országban az egészségügyi ellátás mennyire hatékony, az állampolgárok mennyire tudatosak, milyen gyakran járnak szűrővizsgálatokra, és mennyire ismerik fel maguktól, ha baj van.
2. 2022-ben Magyarországon 76,2 év volt a születéskor várható élettartam, amely az ötödik legalacsonyabb az EU-ban, és a többi visegrádi országban (Csehország, Lengyelország és Szlovákia) mért értéktől is elmarad. 2019-ben ennél valamivel jobb volt a helyzet, a várható élettartam akkor 76,5 év volt, a koronavírus-járvány azonban látványos csökkenéshez vezetett, igaz: ekkoriban más országokban is ehhez hasonló folyamatok mentek végbe. Más uniós tagállamokhoz hasonlóan Magyarországra is igaz, hogy a férfiak élettartama általában rövidebb. A 2022-es adatok szerint a magyar férfiak átlagosan 6,8 évvel korábban halnak meg, mint a nők. Ez a várható élettartam tekintetében megmutatkozó nemek közötti különbség (amely közel 1,5 évvel haladja meg az uniós átlagot) elsősorban a kockázati tényezőknek – főként a dohányzásnak és a túlzott mértékű alkoholfogyasztásnak – való nagyobb kitettségnek tulajdonítható.
3. Magyarországon szív- és érrendszeri betegségek következtében halnak meg a legtöbben, 2021-ben ezek az esetek a regisztrált halálesetek több mint 40 százalékát tették ki. Ezt követik a rákos megbetegedések 19,7 százalékkal. Érdemes megemlíteni, hogy hazánkban 100 ezer férfira 786 daganatos megbetegedés jut, míg az EU-átlag 684. A nőknél valamivel jobb a helyzet mindkét mutatót tekintve, náluk 100 ezer lakosra vetítve 528 daganatos megbetegedést regisztráltak, de az EU-átlag itt is alacsonyabb: 488. Visszatérve a vezető halálokokra: Magyarországon légzőszervi és emésztőrendszeri betegségek következtében is sokan távoznak idő előtt.
4. Ahogyan azt már a vezető halálokok alapján is sejteni lehet, a kockázati tényezők terén nem állunk túl fényesen. A magyarok többet dohányoznak, és nagyobb mértékben elhízottak, mint az uniós polgárok. A legalacsonyabb jövedelmű kvantilisben élők sokkal nagyobb valószínűséggel dohányoznak és híznak el. A most következő adat némiképp meglepő lehet, de hazánkban az uniós átlagnál kisebb mértékű a túlzott alkoholfogyasztás. Ez akár még reménykeltően is hathat, a későbbiekben azonban látni fogjuk, miért nem érdemes ennek örülni. Érdekesség, hogy a legmagasabb jövedelmi kvantilisbe tartozó magyarok kétszer nagyobb valószínűséggel számolnak be túlzott alkoholfogyasztásról, mint a legalacsonyabba tartozók.
5. 2019-ben Magyarországon a halálesetek mintegy fele az életmódbeli kockázati tényezőknek volt tulajdonítható. Ebben az évben az összes haláleset közel egynegyede (24 százalék) az egészségtelen étrenddel magyarázható, ami meghaladja az uniós átlagot (17 százalék). A dohányzás, beleértve az aktív és a passzív formát is, az összes haláleset további 21 százalékát okozta, míg a halálesetek 7 százaléka az alkoholfogyasztásnak köszönhető, ami szintén meghaladja az uniós átlagot, még úgy is, hogy a fentiekben láttuk: elviekben nálunk kisebb mértékű a túlzott bevitel. A halálesetek további 2 százaléka a mozgásszegény életmód számlájára írható. A finomrészecskék (PM2,5) és az ózonnak való kitettség formájában jelentkező légszennyezés önmagában az összes haláleset mintegy 7 százalékáért volt felelős, ami az uniós átlagnál (4 százalék) jelentősen magasabb arány. A légszennyezés okozta halálesetek a legtöbb esetben keringési és légzőszervi megbetegedésekhez, valamint a rák bizonyos típusaihoz kapcsolódnak.
6. 2019-ben a magyar lakosság 14 százaléka küzdött mentális egészségügyi problémával. Az EU-ban ez a szám magasabb, 17 százalék. A mentális betegségek gazdasági költségei jelentősek, a közvetlen és közvetett költségek a becslések szerint Magyarországon a GDP 3,1 százalékát teszik ki, ami 2015-ben közel 3,5 milliárd eurót, vagyis mintegy 1381 milliárd forintot jelentett. Magyarországon a leggyakoribb mentális zavarok a szorongásos és depressziós zavarok, melyek becslések szerint a lakosság 4 százalékát érintik, de jelentősek az alkohol- és kábítószer-fogyasztással összefüggő zavarok (3 százalék) is. Ami az öngyilkosságok számát illeti: annak ellenére, hogy a férfiak és nők együttes rátája jelentősen csökkent – a 2000. évi 100 000 lakosra vetített 35,1-ről 2019-re 15,7-re –, az adatok még így is jóval az uniós átlag felett vannak.
Abban bízunk, hogy ezek a mutatók némi motivációval szolgálhatnak az életmódváltásra. A következő részben bele is csapunk a közepébe, az egészségünk megőrzésének egyik, ha nem a legfontosabb alappillérét, a táplálkozást járjuk körül. Tartsanak velünk jövő hét pénteken is!
(Borítókép: Németh Emília / Index)