Karikó Katalin után újabb Nobel-díjas professzora van a Szegedi Tudományegyetemnek (SZTE), Gérard Mourou professzor, aki 2018-ban a lézerfizika területén, az impulzuserősítési felfedezéséért kapta meg a fizikai Nobel-díjat. Mourou professzor 2024. április 11-én, egy konferencia keretében, Rovó László professzor, az SZTE rektora és Csák János kulturális és innovációs miniszter jelenlétében írta alá a Szegedi Tudományegyetemmel kötött kutatóprofesszori szerződését.
A Nobel-díj elnyerését követően Gérard Mourou professzor többször is hangoztatta, hogy a továbbiakban főként olyan kutatásokkal kíván foglalkozni, amelyek az emberiség előtt álló globális problémák megoldását szolgálják. Az egyik ilyen probléma a folyamatosan növekvő energiaigény fenntartható módon történő kielégítése. Ezzel kapcsolatban egy korábbi szegedi látogatása alkalmával a következőt nyilatkozta:
Megoldást kell találnunk az energiatermelést érintő kérdésekre, ezért olyan energiaforrást keresünk, amelyik tiszta, olcsó és bőséggel rendelkezésre áll. Én magam kifejezetten hiszek a nukleáris energia jövőjében, de ehhez a felmerülő biztonsági kérdésekre választ kell adni. Régóta meggyőződésem, hogy az ultrarövid, ultramagas intenzitású lézerimpulzusok megoldást kínálnak.
Az energiatermeléshez kapcsolódó további, már jelenleg is égető probléma a felhalmozódott sugárzó anyagok végleges kezelése, írja a Szegedi Tudományegyetem a közleményében.
Mindkét területen fontos előrelépést jelenthet a Mourou és Tajima professzorok által javasolt lézeres neutronforrás kifejlesztése, amely a Szegedi Tudományegyetemen működő Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium (NLTL) fő célkitűzése. A Laboratórium működését Gérard Mourou professzor az elmúlt években folyamatosan támogatta, ezt az együttműködésen túl öt közös publikáció is fémjelzi.
Az együttműködés még gyakorlatiasabbá válik azáltal, hogy Mourou professzor, elfogadva az SZTE vezetésének ajánlatát, 2024. május 1-től a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszoraként segíti az SZTE és elsősorban az NLTL munkáját. Az erre vonatkozó szerződést Mourou professzor 2024. április 11-én Rovó László, az SZTE rektora és Csák János kulturális és innovációs miniszter jelenlétében ünnepélyes keretek között írta alá.
A Szegedi Tudományegyetem múltjához tartozik, hogy itt végezte a biológiai égés folyamatával kapcsolatos, különösen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepét tisztázó, Nobel-díjjal elismert kutatásait Szent-Györgyi Albert. Itt tanult és lett biológussá, a biokémia doktorává Karikó Katalin, a Covid–19-pandémia megfékezésében kulcsszerepű modern vakcina fejlesztését, az mRNS-alapú orvosi technológiát felfedezéseivel megalapozó, az elmúlt két és fél évben több mint száz elismeréssel jutalmazott tudós, az SZTE kutatóprofesszora, aki – amerikai kutatótársával, Drew Weissmannal együtt – megkapta a 2023-as élettani és orvosi Nobel-díjat.
A Szegedi Tudományegyetem több mint 10 ezer munkavállalójával – ezen belül több mint 2500 oktatójával és kutatójával –, mintegy 25 ezer hallgatójával Magyarország egyik legnépszerűbb, nemzetközileg is magasan jegyzett felsőoktatási intézménye. Az SZTE a Quacquarelli Symonds (QS) 2023-ban nyilvánosságra hozott, felsőoktatási intézményeket rangsoroló listája szerint Magyarország legjobb egyeteme, a világrangsorban a 601–610. helyen áll.
Magyarország egyik kiemelt oktatási, egészségügyi, tudományos és innovációs műhelye az intézmény, pezsgő kulturális életével együtt a dél-alföldi régió és az ország egyik vezető kulturális, gazdasági és szellemi központja.