Magyarországon körülbelül 200 ezer ember érintett szívelégtelenségben, amelynek az előfordulása a 70 év feletti lakosság körében jóval magasabb, a 10 százalékot is meghaladja. A betegség ráadásul a kórházi felvételek egyik vezető oka, így jelentős gazdasági terhet ró az egészségügyi ellátásra. A diagnosztika és az ellátás hatékonyságának és minőségének további fejlesztése érdekében a Magyar kardiológusok Társasága együttműködést kötött az AstraZeneca gyógyszergyártó vállalattal, aminek keretében mesterséges intelligencia is belép a betegellátásba.
Annak ellenére, hogy a szívelégtelenség a felnőtt népesség 2 százalékát érinti, a gyakoribb ráktípusokkal megegyező halálozási aránnyal rendelkezik, sokszor nem megfelelően diagnosztizált. Bár az utóbbi időben előrelépés történt a terápiák elérhetőségében és az ellátási rendszer javulásában, Magyarországon körülbelül 200 ezer ember érintett szívelégtelenségben.
A betegség általi 1 éves halálozás hazánkban magas, eléri a 17 százalékot.
A szívelégtelenség ráadásul a kórházi felvételek egyik vezető oka, és jelentős gazdasági terhet is ró az egészségügyi ellátásra.
„2024 tavaszán Kelet-Közép-Európa és a balti régió 11 országában végzett felmérés által országspecifikus adatok állnak rendelkezésre, amely további szakmai javaslatot is megfogalmaz az egyes országok számára a szívelégtelenség kezelésére. A betegség felismerésében háziorvosok, kardiológusok és belgyógyászok vesznek részt.
A kezelést főként az alapellátást végző központokban kezdik meg, de országszerte 20 speciális centrum is létezik, amely kifejezetten a szívelégtelenségre szakosodott. A következő időszakban ezeknek a munkáját szeretnénk tovább segíteni
– mondta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika igazgatója, a Kardiológia Tanszék vezetője a Magyar Kardiológusok Társaságának tiszteletbeli elnöke.
A diagnosztika és az ellátás hatékonyságának és minőségének további fejlesztése érdekében a legújabb egészségügyi digitalizációs eszközök – köztük a mesterséges intelligencia és a célorientált adatkutatás- és elemzés – Magyarországon is egyre jelentősebb szerepet kapnak – hangzott el az AstraZeneca és a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) közös sajtótájékoztatóján.
A stratégiai keretszerződés összhangban van a felmérés hazai ajánlásával, az együttműködésnek része a szívelégtelenség-centrumhálózat fejlesztése, a szakemberek képzése, a specifikus diagnosztikus módszerek bevezetésének támogatására, illetve az adatvezérelt egészségügyi és mesterséges intelligencia (MI) megoldások közös kutatása és fejlesztése.
Az együttműködés egyik eleme a nővérek továbbképzése. Az MKT kiemelte: az általuk végzett betegoktatás csökkenti a szívelégtelenség miatti hospitalizáció kockázatát, emellett a nővéreknek kiemelt szerepük van a betegek kórházi elbocsátása utáni időszakban is. A kardiológusok leszögezték: a szívelégtelenségek összetett kezelést és utánkövetést igényelnek, ezért a képzett szakemberek mellett úgynevezett szívelégtelenség-centrumokra is szükség van országos lefedettséggel.
A Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke Prof. Dr. Becker Dávid kiemelte: a jelenlegi 20 szívelégtelenség-centrum fejlesztése mellett szeretnék ezek számát bővíteni, ahol dedikált csapat és külön rendelés várja az érintetteket, akik betegedukációban is részesülnek. Hozzátette: az ellátásban a technológiai újításoknak, így például a telemedicinának is kiemelt szerepe lenne, ugyanis ezáltal könnyen tudják a szakemberek távolról is monitorozni, mi történik a betegekkel.
Az együttműködés részeként a hatékonyabb kezeléshez és megelőzéshez egy átfogó körkép is készül a szívelégtelenségről, mivel a szakemberek szerint szükség van új hazai epidemiológiai adatokra.
Ennek keretében többek között olyan kérdésekre keresik a pontos válaszokat, hogy:
Majd szintén a mesterséges intelligencia által támogatott adatelemzési kutatást indítanak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisain adatbányászati és statisztikai módszerekkel.