Május 7-én Áder János, volt köztársasági elnök a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökeként járt Pétervásárán, hogy egy klímatotóval buzdítsa környezetvédelemre a gyerekeket, és megmutassa nekik a horgászat trükkjeit. Az eső ugyan nem sokszor állt el, de a halak szaporán ugráltak.
Pétervására, ez a Budapesttől 1,5 órányi autóútra lévő kisváros a Bükk, a Mátra és a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet által határolt kis völgyben fekszik. A helyiek talán már megszokták, hogy jó a levegő és bármerre néznek, üde zöldet látnak – kivéve a városi kereszteződésnél, ahol nem a zöld felé, hanem a többi autós irányába kapkodjuk a szemünket, ugyanis bármilyen irányból jöhetnek, lámpa pedig nincs.
Május 7-én kicsit felbolydult a település, mert Áder János egykori köztársasági elnök furikázott az utcákon. Történt ugyanis, hogy a helyi Tamási Áron Általános Iskola tanárai, élükön Pap Andreával, a Pecasuli vezetőjével, meghívták a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szülőatyját, aki el is fogadta a meghívást. Először a művelődési házban tartott környezetvédelmi–fenntarthatósági témájú előadást klímatotó keretében, majd ezután következett az izgalom: pecázás a gyerekekkel a Vezekény-völgyi víztározónál.
Mivel a Pap Andrea vezette horgászszakkör igen népszerű az iskolában, sok fiú (és sajnos az egy lány tag nem) érkezett botokkal felszerelkezve a tóhoz. De az égiek nem pártolták az eseményt, az eső folyamatosan esett, és mikor Áder János befutott, az első kérdése is az volt: „nem fogtok megfázni, rendesen fel vagytok öltözve?” Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a tó melletti tiptop kis fabázis egy fedett tetőtérrel is rendelkezik. Ide ment fel az izgága fiúcsapat és mutogatták botjaikat Áder Jánosnak, aki egyből szerelésbe fogott.
Közben megtudtuk, hogy hatévesen kezdett horgászni egy mogyoróvesszővel. A botszerelést a 9-14 éves fiúk fegyelmezetten, bár dideregve követték, és készségesen válaszoltak a felmerülő kérdésekre is. Kiderült, hogy a tó tele van ponttyal, csukával, keszeggel, kis aranyhalak is úszkálnak, és nem ritka a rekordfogás sem – amit aztán visszaengednek a vízbe. Van, aki fiatal kora ellenére már a Magyar Horgászban is szerepelt gigantikus halával, büszkén mutogatja képét a telefonján. Hetente egyszer okítja őket Pap Andrea az iskolában a fogásokra, szerelésekre, és évente néhány alkalommal kijönnek a tóhoz is gyakorolni.
Az eső mintha alábbhagyna, úgyhogy lemegyünk, és a horgászok szákokkal, vödrökkel, botokkal tábort vernek a vizes fűben. Leülni persze senkinek nincs kedve, de az egymástól való legalább 1,5 méteres távolságot betartják.
Áder János a sor vége felé lóbálja a botját, és ez bizony szerencsés résznek bizonyul, mert körülbelül három perc után bal szomszédja ki is fog egy nagyobb kárászt. Az általános ovációt azonban aggodalom kíséri, mivel a halat finoman ki kell szabadítani a horogból. Áder János segít, majd visszadobja a horogból nehezen kiszabadított halat.
De persze a becsület úgy kívánja, hogy most már ő is fogjon valamit, a nyomást érzi, de a keszegek is, mert egy perc múlva az ő horgán szintén ott fityeg egy kisebb hal. Épphogy visszatoccsan és a damil megint a vízbe merül, jön az újabb exelnöki fogás – kicsit gyanús, hogy ez ugyanaz. Ezt persze sosem tudhatjuk meg, de azt igen, hogy ez a hal is hazatalál, a kisebb sokkon kívül baj nem éri.
Nem is érheti, hiszen a zöldeszméket felkaroló és hirdető Kék Bolygó Alapítvány elnöke fogta ki, és Áder János abszolút horgászatpárti, el is mondja, milyen fontos tevékenység lehet a digitális világ foglyainak, a gyerekeknek a pecázás mint a szabadban végzett agynyugtató tevékenység. Hozzáteszi,
Amikor naponta 5-6 órát nézik a bugyuta, sőt káros internetes tartalmakat, jó ha levegőn is vannak, mozognak, akár versenyeznek, ez hasznos szabadidős tevékenység és szenvedély is lehet. Minden értékes, ami eltávolítja őket a digitális univerzum sötét oldalától.
A Kék Bolygó Alapítvány rengeteg helyről kap meghívást, és nem biztos, hogy mindenkire sor kerül. Áder János szívesen beszél a biodiverzitásról, a klímaválságról, a vízről, de akár a „dobd el” kultúra környezeti hatásairól vagy a fenntarthatóságról is.