Egyre több idegen eredetű növény- és állatfaj szaporodik hazánkban, amely veszélyt jelent az őshonos élővilágra, és most újabbak érkezhetnek hozzánk, amelyek az Európai Unió határát már átlépték.
Egy új faj érkezése az adott ökoszisztémába természetes jelenség, de a legtöbb nem képes az új környezetben életben maradni – írja a hellovidek.hu.
A biológiai sokféleség szempontjából azok a veszélyesek, amelyek gyorsan képesek szaporodni, és az új élőhelyükön nincs természetes ellenségük, ezzel kiszoríthatják az őshonos fajokat, elterjedésük mezőgazdasági károkat okozhat, egészségügyi következményei lehetnek. Ez utóbbira az amerikai eredetű parlagfű jó példa, vagy az ázsiai eredetű tigrisszúnyog.
A jövevényfajok általi fenyegetettség felmérésére és a terjedésüket megakadályozó stratégia kidolgozására tavaly az Ökológiai Kutatóközpont vezetésével Invázióbiológiai Divíziót hoztak létre az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium részeként. Az Agrárminisztérium, érzékelve a problémát, már 2019-ben létrehozta az idegenhonos inváziós fajok tudásbázisát, itt részletesen leírják a hazánkban már megtalálható, gyors terjedésük miatt özönfajoknak nevezett növényeket és állatokat.
A legismertebbek ezek közül:
A felsoroltakból is kitűnik, hogy szinte minden rendszertani csoportból már van itthon jól szaporodó növény- és állatfaj. A vízi környezetben az irtás azért is problémás, mert az őshonos élővilágot is veszélyezteti – jegyzi meg a lap.
Több olyan inváziós faj van, amely már átlépte az Európai Unió határát, így nagy esély van arra, hogy nálunk is megjelenik:
A Kínában őshonos lódarazsat 2004-ben fedezték fel Franciaországban, a beporzó méhekre jelent veszélyt. A szürke mókus pedig olyan vírusokat hordozhat, amelyek a hazánkban őshonos mókusokat el is pusztíthatják. Az inváziós fajok behozatalának kulcstényezője az ember, ezért a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a természetbe ültetni vagy szabadon engedni egzotikus fajokat kockázatos a hazai biodiverzitás szempontjából.