Az avokádó egy rostokban és egészséges zsírokban gazdag élelmiszer, mely az utóbbi években nagyon népszerűvé vált. Ugyanakkor a termesztéséhez rengeteg vízre van szükség, ami különösen sebezhetővé teszi a forróbb, szárazabb és aszályra hajlamosabb világban – írja az Independent.

Az olyan országok termőterületein, mint Burundi, Chile, Peru, Spanyolország és Mexikó, a változékonyabb éghajlati körülmények miatt csökken a termelékenység. Egy hétfőn közzétett tanulmány szerint ezek a területek 2050-re várhatóan 14-41 százalékkal fognak csökkenni.

A világ legnagyobb termelőjének, Mexikónak a potenciális termőterülete 2050-re 31 százalékkal csökkenhet, még akkor is, ha a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2 Celsius-fok alatt marad, de akár 43 százalékkal is csökkenhet, ha 5 Celsius-fok felé emelkedik az átlaghőmérséklet.

Burundiban az éghajlatváltozás hatalmas problémát jelent, különösen az avokádótermelők számára. Forró hőmérsékletet, heves esőzéseket és eróziót tapasztalunk, ami szörnyű hatással van a gazdák termelékenységére és jövedelmére

– mondta Jolis Bigirimana avokádótermelő.

Honor Eldrige, fenntartható élelmiszerekkel foglalkozó szakértő szerint egyetlen avokádónak átlagosan 320 liter vízre van szüksége. „Egy avokádó előállítása ezért egyre drágábbá válik, és ezeket a költségeket valószínűleg a fogyasztókra hárítjuk majd át, megemelve a guacamole árát” – figyelmeztetett.

Chloe Sutcliffe, a Royal Horticultural Society kutatója szerint nagyon valószínű, hogy az éghajlatváltozásnak a vízkészletre gyakorolt hatásai tovább súlyosbítják a vízhiány problémáit ezeken a területeken.

A Christian Aid jótékonysági szervezet sürgeti a kormányokat, hogy a 2024-ben Azerbajdzsánban megrendezésre kerülő Cop29 konferencián kötelezzék el magukat a fejlődő országoknak nyújtott több éghajlatvédelmi támogatás mellett. A szervezet emellett több pénzügyi támogatást is kér a veszélyeztetett mezőgazdasági közösségek számára, amelyek megélhetése az avokádótermesztéstől függ.

Carol Wagstaff professzor, a Readingi Egyetem dékánja szerint a probléma „többoldalú megoldást” igényel.

Olyan különböző termesztési rendszereket kell alkalmaznunk, amelyek nem támaszkodnak az erdőirtásra és a monokultúrás termelésre, amely az avokádót sebezhetővé teszi a betegségekkel szemben, tönkreteszi a talaj minőségét és a biológiai sokféleséget, valamint csökkenti a víz elérhetőségét

– mondta a professzor. Hozzátette azt is, hogy rendkívül fontos, hogy le kell állítani az emberi tevékenységeket és az ipari folyamatokat, amelyek az éghajlatváltozással összefüggő magasabb hőmérsékleteket és szélsőséges időjárási eseményeket okozzák.