Megerősítették a madárinfluenza vírus tehénről emberre történő átadását az Egyesült Államokban. A tejtermelőnél még idejében megállították a fertőzést, így az szemgyulladásban merült ki és nem okozott felső légúti megbetegedést. Ez volt az első alkalom, hogy a magas patogenitású madárinfluenzát tejelő szarvasmarháknál mutatták ki.
A 2020 óta világszerte terjedő magas patogenitású madárinfluenza A (H5N1) vírus egy tehénről egy tejtermelőre terjedt át az Egyesült Államokban, ami a vírus első megerősített, tehénről emberre történő átadása – írja a ScienceAlert.
A fertőzést még idejében megállították, a vírus így kimerült szemgyulladásban, és nem okozott felső légúti megbetegedést. Így kisebb az esélye annak, hogy másra is átterjedt, ha egyáltalán lehetséges még az emberről emberre való átvitel.
Ráadásul, miután bőséges információ áll rendelkezésre a vírus baromfik és vadon élő állatok közötti terjedésére, és immár arról is, hogy hogyan jelentkezik a madárinfluenza az emberekben, lehetősége van a szakembereknek felmérni a fertőzés közegészségügyi veszélyét. Emellett sokat segít a további lehetséges esetek azonosításában.
Óriási dolog, hogy a vírus a madarakról átugrott az emlősökre, ebben az esetben a tejelő tehénre, majd az emberre
– mondja Steve Presley környezeti toxikológus, a Texasi Műszaki Egyetem biológiai kutatólaboratóriumának igazgatója.
A szakember és kollégái tanulmányt írtak az első esetről, amikor a madárinfluenza tehénről emberre terjedt át. A vizsgálatokat a szigorúan biztonságos laboratóriumi körülmények között végzett tesztek megerősítettek, és az eredményeket megosztották az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központtal (CDC).
A madárinfluenza csak nemrégiben terjedt át baromfiról a haszonállatokra az Egyesült Államokban, ami némileg meglepte a szakértőket, mivel ez volt az első alkalom, hogy a magas patogenitású madárinfluenzát tejelő szarvasmarháknál mutatták ki.
A megfertőződött mezőgazdasági dolgozó 2024 márciusának végén a jobb szemében bőrpírról és kellemetlen érzésről számolt be. Bár nem érintkezett madarakkal vagy baromfival, tehenek vették körül – amelyek közül néhányan a betegség jeleit mutatták.
A tejelő teheneket és a velük kapcsolatba kerülő személyeket ezentúl szigorúbban ellenőrzik. Az Egyesült Államokban ez a vírus okozta második emberi megbetegedés, azonban emberről emberre történő átvitelt még sehol sem észleltek.
A dolgozó mintájában azonosított vírus olyan változást (PB2 E627K) mutatott, amely összefüggésbe hozható az emlős gazdatestekhez való vírusadaptációval, és amelyet korábban a HPAI A(H5N1) vírusokkal és más madárinfluenza A vírus altípusokkal fertőzött emberekben és más emlősökben is kimutattak
– írják Presley és a CDC és Texas állam egészségügyi hatóságának munkatársai a tanulmányukban.
A BBC-nek interjút adott Maria Van Kerkhove epidemiológus, a WHO járvány- és világjárvány-felkészültségi és -megelőzési részlegének ideiglenes igazgatója. A szakember elmondta, hogy ahhoz, hogy a WHO a H5N1 elleni vakcinák fokozott fejlesztését vagy gyártását elindítsa, meg kellene változnia az emberekre vonatkozó kockázatnak.
A Covid–19-vírussal ellentétben, amely a Sars-CoV–2 vírusból származik, 70 éves rendszerünk van az influenzavírusok tanulmányozására
– közölte a szakember.
Az oltóanyag fejlesztésének és gyártásának fokozásához a WHO-nak ki kellene jelentenie, hogy a vírus világjárványt okozhat.
„Ha ez bekövetkezik, akkor már vannak olyan megállapodásaink, amelyek értelmében a szezonális influenza elleni vakcinák gyártását átállítjuk a pandémiás vakcinák gyártására” – fogalmazott Maria Van Kerkhove. „De még nem tartunk ott. Nem látjuk az emberről emberre történő átvitelt” – tette hozzá.