Tudósok azt kutatják, hogy a patkánybolha mellett melyik lehetett az az élősködő, amely közrejátszott a pestis világméretű terjedésében. Ugyanis szerintük a patkányok élősködői nem lehettek elegendők ahhoz, hogy több tíz millió embert megfertőzzenek, ehhez valamilyen „segítséget kell kapniuk” más élősködőktől. Eddig az emberi bolháknak tulajdonították ezt a szerepet, de kiderült, hogy azok nem voltak erre alkalmasak. A ruhatetű a legújabb befutó.
A tudósok régóta vitatkoznak arról, hogy az emberi ruhatetvek hozzájárulhattak-e a középkori halálos pestisért felelős baktérium gyors terjedéséhez, amely a fekete halál néven ismert. Egyértelmű, hogy a patkánybolhák jelentős szerepet játszottak, de egyes populációkutatások szerint a bolhák csípése nem biztos, hogy elegendő volt ahhoz, hogy a 14. században Európában, Ázsiában és egyéb országokban több tízmillió emberrel végezzen a pestis – írta az NBC News.
A PLOS Biology című szaklapban kedden megjelent tanulmány szerint a ruhatetvek hatékonyabban közvetíthetik a pestisbaktériumot, a Yersinia pestist, mint azt korábban gondolták, és így hozzájárulhattak a bubópestisjárvány elterjedéséhez.
A ruhatetvek olyan paraziták, amelyek betegségeket terjeszthetnek, és általában a zsúfolt körülmények között élő embereket érintik. Eltérnek a fejtetvektől, amelyek sokkal gyakoribbak az Egyesült Államokban, és jellemzően iskoláskorú gyerekeket fertőzhetnek. Mindkét rovar az emberi vérrel táplálkozik.
„Hosszú orvostörténeti vita folyik az európai feketehalál-járványról” – mondta a kutatás vezető szerzője, Joe Hinnebusch, aki a kutatás idején a montanai Hamiltonban működő Nemzeti Allergia- és Fertőző Betegségek Nemzeti Intézete bakteriológiai laboratóriumának vezető kutatója volt. Mára már nyugdíjas.
A pestis középkori terjedésének sebességét vizsgáló tanulmányok azt sugallták, hogy egy másik vérszívó bogár is szerepet játszhatott
– mondta Hinnebusch.
A kutatók először annak lehetőségét vizsgálták, hogy az emberi bolhák – több ezer bolhafaj létezik, és némelyik kifejezetten csak az embert csípi – segíthettek a betegség terjedésében. Kiderült, hogy az emberi bolhák nem voltak alkalmasak a baktérium terjesztésére.
Ezután Hinnebusch és csapata a ruhatetvekre fordította figyelmét. A kutatók laboratóriumi kísérletsorozatot végeztek, amelyben a tetvek – egy speciálisan kialakított mesterséges bőrön keresztül – olyan vérmintákkal táplálkozhattak, amelyek Yersinia pestissel fertőződtek, olyan mértékben, mint amilyen mértékben a valódi emberi pestises esetekben is előfordul.
A ruhatetvek valóban felvették a baktériumot. Miután megfertőződtek, a tetveket egy másik mesterséges bőrdarabra helyezték, és hagyták, hogy azon keresztül steril vért szívjanak. Amikor a kutatók később megvizsgálták a megmaradt, korábban steril vérmintát, megállapították, hogy az valóban megfertőződött a tetvekkel való kölcsönhatás következtében.
Már az első napon lehetett látni az átvitelt, de a fertőzést követő három-hét napban még több baktérium terjedt át
– mondta Hinnebusch.
Bár a pestis többnyire a múlté az Egyesült Államokban, a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok szerint átlagosan évi 1–17 fertőzést jelentenek. A legtöbb ilyen eset a nyugati vidéki területeken fordult elő. A CDC szerint a pestisbaktériumot 1900 körül patkányokkal fertőzött hajókkal hurcolták be az Egyesült Államokba.
Az új tanulmány segíthet megmagyarázni, mi történt a középkorban – mondta Dr. Meghan Brett, az albuquerque-i Új-Mexikói Egyetem fertőző betegségek docense.
A lakosság mintegy 30-50 százaléka halt meg a járvány során. Az egyik, amit nehéz megmagyarázni, hogy hogyan terjedt. Azt feltételezték, hogy ehhez a patkányok és a bolhák nem voltak elegendőek. Tehát ez a tanulmány tulajdonképpen elég érdekes, és potenciálisan meg is magyarázza a dolgot
– mondta. Mivel az új tanulmányt laboratóriumban végezték, nem lehet tudni, hogy a valós fertőzések mekkora hányadát terjesztették a ruhatetvek, mondta Dr. William Schaffner, a Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának fertőző betegségekkel foglalkozó professzora.
„Régóta tudjuk, hogy a patkányok és más rágcsálók szerepet játszottak a terjesztésben” – mondta Schaffner. „Most már tudjuk, hogy a ruhatetvek is átvihetik a baktériumot”.
Az Egyesült Államokban az emberek általában úgy kapják el a pestist, hogy a prérikutyák bolhái megcsípik őket a lábukon, amikor a rágcsálók odúinak közelében vadásznak vagy kirándulnak, mondta Schaffner. A fertőzés után az ember ágyékában lévő nyirokmirigyek megduzzadnak. A gyors orvosi ellátás és az antibiotikumos kezelés megszüntetheti a fertőzést.
A forgatókönyv azonban nem mindig ilyen pozitív.
Ha az illető poros környezetben tartózkodik, és belélegzi a baktériumokat, tüdőgyulladás alakulhat ki, mondta Schaffner. „Ez nagyon rossz, néhány napon belül halálos beteggé válhat” – tette hozzá.
(Borítókép: Karrastock / Getty Images)