Ahogy a Világgazdaság írja, a fejlődő országok vidéki területein a lakosok ivóvízhálózattal való ellátása rendkívül alacsony, ha van is vízvezeték-hálózat, állapota sokszor nem megfelelő.

Így a vízellátást egészségtelen vízforrásokból, átmeneti csőhálózatokból vagy azok nélkül próbálják pótolni. Sok helyen nincsenek szennyvíztisztító telepek, csatornarendszerek, a szennyvizek több mint 80 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a víztestekbe.

A népesség növekedése és az urbanizáció erősödése, a vízkészletek korlátozott mennyisége, a vidéki települések elszigetelődése miatt fennálló vízválság megoldásra vár. Pénz nincs a hálózatépítéssel egybekötött tisztítórendszerekre, úgyhogy nagy szükség lenne olcsó, megfizethető és a magántőke számára is vonzó befektetési formákban előálló vízpótló rendszerekre.

De már léteznek az ENSZ által is elismert, fenntartható, megfizethető és megtérülő magyar technológiák, amiket a 10. Víz Világfórumon és az ENSZ tavalyi Vízkonferenciáján Áder János is ajánlott Afrika vízellátására és szennyvíztisztítására.

A Hungarian Water Partnership (HWP) tagvállalatai, köztük kiemelten a Pureco-Tradeland Kft. dolgozta ki és alkalmazta több afrikai településen azt az ivóvízellátó, szennyvíztisztító módszert, ami a Puraid névre hallgat. Ez egy mobil víztisztító technológia, aminek nincs szüksége csővezeték építésére.

Olcsóságát szemlélteti, hogy az egy főre jutó 500–2500 eurós költség helyett 25 euró fejenkénti ráfordítással kivitelezhető, üzemeltetési költsége szintén egy főre a szokásos 35–70 euró helyett 5 euró alatti.

Egy másik fejlesztés a Septopure szennyvíztisztító technológia. Ghánában már mindkét megoldást tesztelték, és beváltak. Ezzel a magyar fejlesztők nemcsak segítik a rászoruló országokat, de a magyar vízipart is feltették a világtérképre.