A legújabb kutatás szerint egy kétezer évvel ezelőtti földrengés következtében kialakult Gangesz folyó változtatta meg az irányát. A folyó partján homokvulkánokat is találtak, amelyen a vízszintes iszaprétegekből függőlegesen kiemelkedő homokcsíkok, és a földrengések ismert kísérőjelenségei.
A folyók mindenféle furcsa dolgot művelnek, a visszafelé áramlástól kezdve az irányváltoztatásig, és néha ezeket a változásokat olyan szeizmikus események idézhetik elő, mint például a földrengések – írja az IFL Science.
A portál által ismertetett új tanulmány szerint
egy 2500 évvel ezelőtti nagy földrengés hatására a bolygó egyik legnagyobb folyója, a Gangesz hirtelen megváltoztatta irányát.
A kutatás szerint a felfedezés egyfajta áttörés, mivel bár régóta tudjuk, hogy a folyók megváltoztatják irányukat – amelyet a tudomány avulziónak nevez –, eddig nem erősítették meg, hogy a földrengés lehet a hajtóerő, főleg nem egy olyan hatalmas folyó esetében, mint a Gangesz.
Ma a Gangesz több mint 2575 kilométer hosszan fut a Himalájától a Bengáli-öbölig. Más folyókkal – köztük a Brahmaputrával és a Megnával – együtt a világ második legnagyobb folyórendszerét alkotja, amelyet – a vízhozamát tekintve – csak az Amazonas múl felül.
Az évtizedeken vagy több áradáson átívelő folyásirány-változások hozzátartoznak egy folyó életéhez. Ez azért van, mert a folyón felfelé mosott üledékek megváltoztathatják a talaj fekvését, megemelve a folyómedret, amíg a víz egy kicsit más irányba áramolva kisebb ellenállású utat talál.
A kitöréseknek azonban nem kell ilyen hosszadalmas folyamatnak lenniük. A műholdfelvételeket vizsgálva a kutatócsoport felfedezte, hogy a Gangesz egy korábbi főcsatornának tűnt, amely a folyó mai folyásával párhuzamosan fut mintegy 100 kilométer hosszan.
A területet 2018-ban vizsgálták, amikor a visszavonult folyó partján
homokvulkánokat fedeztek fel.
Az úgynevezett szeizmitesek jellemzői a vízszintes iszaprétegekből függőlegesen kiemelkedő homokcsíkok, és a földrengések ismert kísérőjelenségei.
Egy nagy kiterjedésű földterületen találtak szeizmoszitákat, és úgy tűnt, hogy mindegyik hasonló mintázatú, ami arra utal, hogy egy időben keletkeztek. A szeizmitesek kémiai elemzése kimutatta, hogy 2500 évvel ezelőttre nyúlnak vissza, amikor a kutatók szerint egy 7-es vagy 8-as erősségű földrengés alakította át a tájat.
Ami a Gangeszt elmozdító földrengés forrását illeti, az egy déli és keleti szubdukciós zónából eredhetett, ahol az óceáni kéreg egy része Banglades, Mianmar és Északkelet-India alatt dolgozik. Alternatívaként a Himalája tövében található nagy kiterjedésű törések lehettek a hajtóerői.
Ez utóbbi felvetés azonban kicsit aggasztó, mivel a kutatások szerint ezek a zónák egy újabb, a Gangesz folyását megváltoztatóhoz hasonló erősségű földrengésnek lehetnek kitéve.
A földrengések hihetetlenül halálosak, mivel képesek arra, hogy katasztrofális szökőárakat szabadítva a szárazföldre és a tengerre vizet mozdítsanak el. Ezért rengeteg kutatás folyik annak érdekében, hogy jobban meg lehessen jósolni, hogy mikor következnek be ezek a természeti katasztrófák, beleértve a megatöréses földrengéseket kiváltó szubdukciós zónák geológiájának feltárását.