Kína holdszondája visszatért a Földre a Hold még felderítetlen oldaláról származó kőzetmintákkal. A Csang'e-6 kedden landolt a Belső-Mongólia sivatagában egy közel két hónapos küldetés után – írja a BBC.

Kína legutóbb 2020 decemberében hozott kőzetmintákat a Hold Föld felé forduló oldaláról. A mostani küldetés különlegessége, hogy először érkezett vele olyan holdi kőzetminta, amelyet egy szonda a Hold távoli, Földről nem látható oldalán gyűjtött.

A túlsó oldal elérése technikailag kihívást jelent a távolsága, valamint az óriási kráterekből és kevés sík felszínből álló nehéz terepe miatt.

A kutatókat azért érdekli ez a kevésbé kutatott oldal, mert remélhetőleg jégnyomokat tartalmazhat, amelyekből víz, oxigén és hidrogén nyerhető, és úgy vélik, a minták elemzése sok újdonsággal szolgálhat a Hold keletkezésével kapcsolatban.

A szonda 2,5 milliárd éves vulkanikus kőzeteket hozott magával, de a minták korai meteoritbecsapódások nyomait is viselhetik, amiből

A Csang'o-6 a hatodik holdi küldetés, amelyet Kína 2007 óta indított. Öt éve a Csang'o-4 volt az első űrszonda, amely leszállt a Hold túlsó oldalán. A Csang'o-6, amely a kínai Hold istennőről kapta a nevét, május 3-án indult útnak, ésjúnius 2-án landolt az Aitken-Déli Pólus medence térségében.

Peking az elmúlt évtizedben hatalmas erőforrásokat ölt űrprogramjába, hogy felzárkózzon az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz. Céljuk, hogy 2030-ig legénységet is küldjön a Holdra, és végül bázist tervez építeni az égitesten. Az Egyesült Államok szintén azt tervezi, hogy 2026-ra űrhajósokat juttat a Holdra az Artemis 3 küldetéssel.

Elemzők szerint a következő űrverseny nem csupán arról fog szólni, hogy embereket juttassunk a Holdra, hanem arról is, hogy ki lesz képes igényt tartani a holdi erőforrásokra és ellenőrizni azokat.