Kutatók közvetlen kapcsolatot találtak a műanyag palackokban és ételtárolókban található bioszfenol A, valamint az inzulinérzékenység csökkenése, így a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának lehetősége között. A Kaliforniai Állami Műszaki Egyetem kutatói 40 egészséges felnőttet vizsgáltak, négy nap elteltével a BPA-t kapó résztvevők már kevésbé reagáltak az inzulinra. A vizsgálat eredményeit az Amerikai Diabétesz Szövetség 2024-es tudományos ülésszakán ismertették.
Egy új tanulmány közvetlen bizonyítékot talált arra, hogy a biszfenol A – vagy a BPA –, az élelmiszerek és italok csomagolására használt vegyi anyag összefüggésbe hozható a hormonális zavarokkal és a cukorbetegség kockázatával – írja a Business Insider.
A biszfenol A egy műanyaggyártásban használt adalékanyag, az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott vegyület, amelyet elsősorban polikarbonát műanyagok előállításához használnak. A polikarbonát műanyagok áttetsző anyagok, melyeket előnyös optikai tulajdonságok, nagy fokú törés- és hőellenálló képesség jellemez, ezért használatuk igen széles körben elterjedt. A BPA megtalálható szemüveglencsékben, elektromos eszközökben, autóalkatrészekben, valamint ételek és italok tárolására használatos edényekben is.
A kutatók most egy úttörőnek számító tanulmányt mutattak be az Amerikai Diabétesz Szövetség 2024-es tudományos ülésszakán.
A szakemberek közvetlen bizonyítékot találtak arra, hogy a biszfenol A csökkentheti az inzulinérzékenységet. Az inzulinra való reagálási képesség károsodása, az úgynevezett inzulinrezisztencia krónikusan magas vércukorszintet és a 2-es típusú cukorbetegség sokkal nagyobb kockázatát jelentheti.
Todd Hagobian, az új tanulmány vezető szerzője, a kaliforniai egyetem professzora a sajtóközleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökségnek újra kellene gondolnia a műanyag palackokban, élelmiszer-tárolókban és más edényekben megtalálható BPA-kitettség biztonságos határértékeit, ugyanis a vizsgálatok szerint még az úgynevezett biztonságos szintek is okozhatnak egészségügyi problémákat. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 2024 végéig tiltsák be a BPA-t az élelmiszerekkel vagy italokkal érintkező termékekben.
Alternatíva lehetne az üveges kiszerelés, de itt a nyersanyagdrágulás és egyéb tényezők emelnék a fogyasztói árat. Az alumíniumdobozos kiszerelés éppen ezért válik egyre elterjedtebbé világszerte, jó újrahasznosítási tulajdonságai és alacsony előállítási költségei miatt.
Az elmúlt években több mint száz tudományos jelentés bizonyította, hogy a BPA több egészségügyi problémáért felel, amelyeket a BPA hormonkárosító hatásai okoznak. Összefüggésbe hozható rákos megbetegedésekkel, cukorbetegséggel, valamint hormonális zavarokkal is, azonban egyes tanulmányok szerint a férfitermékenységre is hat, valamint autizmust és figyelemzavart is okozhat. Mérgező hatását lassan és folyamatosan fejti ki, amelynek következményei csak később jelentkeznek. Az Európai Unió 2011-től tiltja a használatát cumisüvegekben, 2018-tól más, gyerekeknek készült termékekben, 2020-tól pedig a pénztári nyugták nyomtatására használt szalagoknál.
Az eddigi bizonyítékok csak megfigyelésen alapultak, ami azt jelenti, hogy összefüggést mutattak a műanyagoknak való kitettség és bizonyos betegségek között, de az ok-okozati hatást nem tudták bizonyítani. A mostani vizsgálatban a Kaliforniai Állami Műszaki Egyetem kutatói 40 egészséges felnőttet vizsgáltak, akiket véletlenszerűen arra osztottak be, hogy naponta placebót vagy kis adag biszfenolt kapjanak. Négy nap elteltével a BPA-t – napi 50 mikrogrammot testsúlykilogrammonként, az amerikai hatóságok által jelenleg biztonságosnak minősített mennyiséget – kapó résztvevők kevésbé reagáltak az inzulinra, míg a placebocsoportban nem tapasztaltak változást.