Egy új kutatás szerint a kígyógombák genomja rekordernek számít mind a mérete, mind a kódolt gének száma alapján. Ezen gombafajta genomméretének növekedése minden géncsaládot érint, és nem függ össze a vélt szubsztrátspecificitással, melyhez hozzájárulhat a már meglévő gének duplikációja vagy más gombákból származó gének horizontális transzfere.
A kizárólag korhadékbontónak vélt kígyógombákat (Mycena s. s.) vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai, és megállapították, életmódjuk jóval változatosabb a korábban gondoltnál – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó intézmény a honlapján, amit az MTI foglalt össze.
A hét ország 28 kutatójából álló nemzetközi konzorcium a kalaposgombák közé tartozó – Magyarországon is előforduló – kígyógombák változatos életmódját és az ezekhez való alkalmazkodás genetikai hátterét vizsgálta az 1000 Gomba Genom projekt keretében. A DOE Joint Genome Institute's Community Science Program segítségével 24 új kígyógombafaj genomját határozták meg, majd hasonlították össze 34 egyéb, többségében korhadékbontó gomba genomjával.
A korhadéklakó gombákkal kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy az egyes elhalt növényi maradványok (szubsztrátok) lebontásához meghatározott enzimkészletet alkalmaznak, amelynek a kiterjedése vagy elveszése összefüggésbe hozható az életmóddal. A kutatók a gombák genetikai állományát összehasonlító elemzéssel arra keresték a választ, hogy hogyan változott a kígyógombák genomja az evolúció során, és hogy milyen módon tér el az egyes fajok növényi sejtfalbontó enzimkészlete a fajok szubsztrátspecificitása alapján.
A tanulmány szerint a kígyógombák genomja rekordernek számít a gombák között mind a mérete, mind a kódolt gének száma alapján.
A vizsgálatok feltárták, hogy e gombák életmódja – a korábbi nézetekkel ellentétben – rendkívül változatos, a különféle elhalt növényi anyagokkal való táplálkozáson felül egyes fajok képesek kooperatív vagy éppen parazita kapcsolatba lépni a növényekkel.
A kígyógombák genomméretének növekedése minden géncsaládot érint, és nem függ össze a vélt szubsztrátspecificitással.
A vizsgálatok feltárták, hogy a kígyógombák genomméretének növekedéséhez több tényező is hozzájárult, mint például új géncsaládok születése, a már meglévő gének duplikációja vagy más gombákból származó gének horizontális transzfere, amik egy minden géncsaládra kiterjedő általános expanziót eredményeztek. A megnövekedett génkészlet gyors adaptációt tesz lehetővé a kígyógombák számára gyorsan változó vagy szélsőséges környezeti körülmények között is. A tanulmányban kitértek arra is, hogy a sarkvidéki Mycena törzsek genomjai különösen nagyok, ahogy ez megfigyelhető a sarkvidéki növények esetében is.
A most közölt publikáció eredményei arra világítanak rá, hogy a különböző életmódokhoz történő alkalmazkodás sokkal változatosabb és komplexebb folyamat a gombáknál, mint ahogyan azt korábban a kutatók gondolták.
A Virágh Máté, Nagy László és a Gomba Genomika és Evolúció Kutatócsoport több tagja közreműködésével végzett kutatás eredményei nemrég jelentek meg a rangos Cell Genomics folyóiratban.